A frakció helyén maradt kék-sárga csík mérete azonban jól mutatja, hogy a narancsos BJUT-nak egyedül épp olyan kevés az ereje a parlament feloszlatására, mint amennyi volt a kormányalakításra. Bár Viktor Juscsenko államfő időhúzása miatt ma még nem szavaz a parlament, egyre bizonyosabbnak látszik a Viktor Janukovics vezette kormány megalakulása.

Eközben a parlament előtt a Régiók Pártja elnökének támogatói néztek farkasszemet a BJUT híveivel. A kékek és a fehérek között rendőrök sorakoztak fel, de igazi feszültség nem volt érezhető, ahogyan a város három pontján felhúzott sátortáborok körül sem.

A csoportok inkább a márciusi parlamenti választások óta húzódó átmeneti helyzet lezárását várják, és egyre határozottabban vádolják tehetetlenséggel az államfőt. A hozzá kötődő Mi Ukrajnánk (NU) párt nincs is jelen a tüntetők között. Juscsenkóval együtt pártja is hezitál: választói a BJUT-tal való szövetség felé, a vezetés érdekei inkább a PR irányába nyomják. Úgy tűnik, mindkét feltétel teljesül: egyrészt az NU ellenzéki pártként definiálta magát, miután létrejött a PR az Ukrán Szocialista Párt és az Ukrán Kommunista Párt "válságellenes koalíciója", másrészt a bizottságok elosztása azt mutatja, hogy az NU kész együttműködni a szövetséggel. A 26 bizottsági helyből 11 jutott az ellenzéknek, de a gazdasági vonatkozásúak az NU kezébe kerültek.

- Az elnök annak hisz, akivel utoljára beszélt, pedig nem lenne annyira megoldhatatlan a helyzet - mondta lapunknak Mihail Pogrebinszkij. A kijevi politológus szerint Janukovics ideális partner a Moszkvával való tárgyalásokhoz - az idén újra fenyeget a gázáremelés - míg az államfő saját személyével megnyugtathatná a Nyugatot, amely attól tart, hogy a 47 milliós ország újra Oroszország kizárólagos vonzáskörébe kerül. Pogrebinszkij hangsúlyozta, hogy nincs feltétlen oroszbarát erő a parlamentben. - A PR legfeljebb nem oroszellenes, de ő sem akarja, hogy Moszkva diktáljon - vélte a politológus, aki szerint a várható kormány csak realistább: nem hangoztatja a NATO-tagságot, amelyre úgy sincs esély, viszont idegessé teszi a Kremlt. Pogrebinszkij szerint nem változik az alapvető külpolitikai irány.

Timosenko ugyan a parlament feloszlatását követeli, ám erős a gyanú, hogy a tegnapi kivonulással csak pártja egységét akarja megőrizni. Joggal tart ugyanis attól, hogy emberei átpártolnak a koalícióhoz, a lojalitást üzleti haszonra váltva. Határozott fellépése mellett is tudja, hogy a 450 fős rada feloszlatásához kevés a 129 fős frakciójának lemondása a mandátumról, bár a narancsosok egykori "Jeanne d'Arcja" tegnap megerősítette ezt a szándékát.

Szövetségesekre azonban nem számíthat. Az NU nem követi, az SZPU pedig elhagyta, amikor Olekszandr Moroz Janukovics oldalára állt. A szocialista pártelnök ezzel megszerezte a házelnöki posztot, a mérleg nyelvévé válva növelte befolyását, míg Timosenko mellett vélhetően felolvadt volna a BJUT-ban.

Az "árulást" bosszulná meg a BJUT javaslata, a parlamenti küszöb háromról hét százalékra emeléséről, amely a kommunisták mellett az SZPU kiesését jelentené. Parlamenti támogatók híján azonban a kezdeményezéssel Timosenko inkább csak a szűkülő narancsövezetben akarja megerősíteni vezető szerepet. Ezt célozza új választások követelése is, amely aligha érdeke: a felmérések szerint a PR már a kommunistákkal együtt is megszerezné a többséget. Hogy a BJUT nem is számít komolyan a rada feloszlatására, azt az bizonyítja, hogy Timosenko bejelentette: a párt csak az üléseken nem lesz jelen, a bizottságok munkájában azonban részt vesz.