A friss gyümölcsök aszalása igen alkalmas eljárás arra, hogy a fák napérlelte termését konzerválószerek nélkül tegyük el a télre. A mérsékelten lédús gyümölcsök jöhetnek számításba, nem ajánlatos például a sárga- vagy az őszibarack aszalása, a meggyé és cseresznyéé már inkább, az alma, a körte és a szilva pedig szinte kínálja magát erre a célra. A magházától megszabadított, majd 8-10 szeletre vágott almát, körtét elég egy tepsiben lazán elteríteni, majd így a sütőbe téve fél órán át alacsony hőfokon melegíteni. Ezáltal eltávozik belőle a nedvességtartalom nem elhanyagolható hányada, ami után már könnyebbé és főleg gyorsabbá válik a gyümölcs aszalása a természetes napsütésben, ahová a tepsit kihelyezzük.

Az egyes alföldi tájakon bagolytüdőnek is nevezett aszalt szilvával kissé több a bíbelődés, de megéri a fáradságot. (Másutt az aszalt almát illetik ezzel a kifejezéssel) A kék gyümölcsöt nem szabad akárhogyan a tepsibe ömleszteni, hanem szép sorba, egymás mellé állítjuk a szilvaszemeket, mégpedig úgy, hogy a szára, vagy az ennek megfelelő vége felfelé álljon (itt távozik el gőz formájában a víztartalom egy része). A katonás rendben felsorakoztatott gyümölcs esik át először a sütőben a hőkezelésen, majd kerül ki aszalódni a napra.

Az ízek kedvelőinek kifejezett „élvezetpatront” is készíthetünk úgy, hogy az érett, de még nem túl puha, aszalni szánt szilvából kis műanyag, vagy fémpálcika segítségével hosszában kinyomjuk a magot, majd a keletkezett hiátust dióbéllel pótoljuk. Az így „felturbózott” szilvát tesszük azután a már ismertetett módon, szárvéggel felfelé a tepsibe, azzal a sütőbe, majd végül ki a napra. A megszáradt gyümölcsöt vászonzacskókban felfüggesztve tároljuk mindaddig, amíg türelmünkből futja.

Az aszalt szilva nemcsak hasznosanyag- és vitamintartalma miatt jeles téli csemege, de az emésztési rendszerre gyakorolt jótékony – nevezzük nevén: hajtó – hatása is kiemeli a hasonló szárított gyümölcsök sorából. Ráadásul húsokkal együtt sütve és tálalva valóságos ízkavalkáddal jutalmazza meg azokat, akik veszik a fáradságot, és szilvaszezonban a saját telken szedett vagy a piacon beszerzett gyümölcsből eltesznek a „hideg napokra”. De pompás kompótot is lehet készíteni az aszalt gyümölcsből, ha azt (szilva mellett almát, körtét) némi cukorral összefőzzük.