A tanács egyúttal közölte, hogy csak az általa vállalt időpontban, augusztus 22-én ad választ a nagyhatalmak ajánlataira, amelyekért cserébe fel kellene hagynia az urándúsítással, s óva intette az ENSZ Biztonsági Tanácsát attól, hogy Irán "nukleáris jogait korlátozni akaró" határozatot hozzon.

Ezen felül azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy meg akarja akadályozni az iráni atomprogramról szóló nemzetközi vita tárgyalások útján való megoldását.

Moszkva beadja a derekát?

Moszkva a jelek szerint immár elfogadja azt, hogy hozzanak gazdasági büntetőintézkedéseket Irán ellen, ha Teherán nem válaszol az ENSZ Biztonsági Tanácsának atomprogramjával kapcsolatos határozatára - vélekednek megfigyelők.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy csütörtökön megjelent lapinterjúban úgy fogalmazott: "ha az első BT-határozat, amely arra szólítja fel Iránt, hogy válaszoljon a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kéréseire, hatástalan marad, abban az esetben hozzájárulunk ahhoz, hogy bizonyos idő elteltével kiegészítő intézkedéseket, köztük gazdasági jellegűeket is, vizsgálat tárgyává tegyünk".

Politikai elemzők szerint az orosz külügyi tárca vezetőjének a szavai arra utalnak, hogy Moszkva állásfoglalásában bizonyos elmozdulás történt az iráni atomprogram kezelésével kapcsolatban.

A Nyolcak (a hét vezető ipari demokrácia és Oroszország) Szentpéterváron megrendezett csúcsértekezletén Vlagyimir Putyin orosz elnök annak a véleményének adott hangot, hogy "túl korai lenne még beszélni a Teherán elleni szankciókról", de ő is arra sarkallta Iránt: a lehető leghamarabb időn belül adjon választ arra az ajánlatcsomagra, amely ösztönzőket kínál fel neki arra az esetre ha lemond urándúsítási tevékenységéről.

Lavrov megfogalmazása szerint Iránnak ésszerű időt kell adni, hogy számot vessen a hat nagyhatalom - a Biztonsági Tanács és Németország - javaslataiban rögzített ösztönző elemekkel, amelyek az alapját képeznék a Teheránnal folytatandó tárgyalásoknak.

(forrás: MTI)