Házhoz jön a szelektálás
Két kisalföldi településen, Téten és Öttevényben kísérleti jelleggel "kétkannás" hulladékgyűjtést vezettek be a hónap elején. Kétkannásnak azért nevezik a rendszert, mert az érintett területeken a lakosság külön edénybe gyűjti a komposztálható, illetve a többi szilárd hulladékot. Ez a háznál történő szelektálás első lépése. Egyik előnye, hogy így a szerves hulladék is bevonódik a szelektív gyűjtőrendszerbe, a másik, hogy nem utólag kell különválasztani az élelmiszer-maradékot és a növényi hulladékot az egyébként szintén hasznosítható száraz frakcióktól. Ha a kísérleti rendszer beválik, akár a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás mind a 112 településére kiterjeszthetik. A téti és az öttevényi kukákat vonalkóddal jelölték meg, így mindenki csak a tényleges ürítési gyakoriság alapján fizet (ha csak háromhetenként gyűlik össze egy edényre való komposzt, az harmadannyiba kerül, mint ha minden héten elviszik).
Hasonló rendszert működtet öt éve Pécs három családi házas övezetében (Kovácstelepen, a Budai városrészen és a régi Kertvárosban) a Biokom Kft. Itt minden szerda délután teherautó gyűjti össze a sárga plasztikzsákokban az utcára kikészített fém-, papír- és műanyaghulladékot (ezekből utóválogatás után szintén hasznosított másodnyersanyag lesz). Pécsett 550-600 család vesz részt a házhoz menő szelektálásban.
A legrégebbi és legkiterjedtebb otthoni különgyűjtő szisztéma a Tura-Galgahévíz-Vácszentlászló-Zsámbok négyszögben üzemel. Benke Sándor, a működtető Szelektív Hulladékhasznosító és Környezetvédelmi Kft. ügyvezetője imponáló eredményekről számolt be lapunknak: tavaly az egy főre jutó szelektíven gyűjtött mennyiség 23,4 kilogramm volt, ami magyar csúcsnak számít, és ez az érték évről évre nő. A lényeg itt is az, hogy a háztartásokban gyűlik a fajtánként külön kezelt hulladék, nem kell a gyűjtőszigetekre szaladgálni vele. Így a négy település szinte teljes lakossága (mintegy ötezer háztartásban nagyjából tizenötezer fő) részt vesz a szelektálásban. A háztartásokban háromféle gyűjtőedény van, az egyikben a csomagolási hulladékot, a másikban a komposztálható anyagokat, a harmadikban a maradék száraz szemetet gyűjtik össze. Ebben a rendszerben - utóválogatással - gyakorlatilag az összes háztartási hulladék szelektálása megoldható, így a kombinált italoskartoné is, amelyből tavaly több mint 10 tonnát gyűjtöttek be és hasznosítottak. A gyűjtőedényeket kéthetes ciklusban, különböző napokon szállítják el. A rendszer 60 százalékos hatékonysággal működik, azaz a képződő hulladék 4 százaléka kerül végül a lerakókra, a többit hasznosítani lehet. Egy háztartás évente 13 ezer forintot fizet (ebben már a lomtalanítás, illetve a háztartási veszélyes hulladékok elszállítása is benne van), ami önmagában is ékesen cáfolja, hogy a házhoz menő szelektálás drága megoldás lenne. Hogy akkor miért nincs még jobban elterjedve, az nehezen érthető - Rozgonyi Zoltán, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) szakértője úgy véli, ehhez leginkább a szelektálás hazai kultúrája hiányzik. - Tény, hogy a házhoz menő szelektív gyűjtés a leghatékonyabb megoldás. A gyűjtőszigetek rendszere még a sűrűn lefedett Budapesten is egyenetlen, márpedig nemzetközi tapasztalat, hogy az átlagos lakos 100 méternél többet nemigen hajlandó megtenni a háza és a gyűjtőhely között - állítja az aktivista. Szerinte a háznál történő különgyűjtés a paneles, a kertes vagy akár a falusias övezetekben is beválik, ráadásul kifizetődőbb az alternatív módszereknél: a közvetlen hasznot az jelenti, hogy a nagyobb mennyiségben képződő papír, műanyag és fém értékesíthető (a bevétel pedig csökkenti a működtetés költségeit), a közvetettet pedig az, hogy ahol magasabb a szelektíven gyűjtött hányad, ott lassabban telik meg a hulladéklerakó, ritkábban kell újat építeni. - A nyugat-európai országokban a jól működő szelektív rendszerek mindig több lábon állnak, a hulladékudvarok, a gyűjtőszigetek és a házhoz menő szolgáltatások jól kiegészítik egymást. Például az elektronikai hulladékok számára a hulladékudvar vagy az évenkénti elszállítás a legjobb megoldás, a komposztálnivalót viszont csak otthon lehet gyűjteni, onnan kell elszállítani. Nálunk egyik vagy másik láb szinte mindenütt hiányzik, a gyűjtésre vállalkozók sok kényelmetlenségre kényszerülnek, ez az egyik legfőbb gátja a szelektív gyűjtés kiterjesztésének - állítja a Humusz szakértője.
