A katolikus egyház a közel tíz éve kötött vatikáni megállapodás alapján kap költségvetési támogatást, és a finanszírozási rend a többi felekezet esetében is ehhez a szerződéshez igazodik. Eltérni ettől elvileg nem lehet, ennek ellenére az utóbbi években állandósultak a pénzügyi konfliktusok a kormány és az egyházak között. Főként a felekezeti iskolák támogatása miatt lángoltak fel a viták, az egyházak tüntetéseket is szerveztek a pénz igazságtalannak és jogsértőnek tartott elosztása miatt.

Az SZDSZ-es Magyar Bálintot váltó Hiller István oktatási miniszter a közelmúltban egy új finanszírozási javaslatot adott át a katolikus, a református és az evangélikus egyház, valamint a zsidó felekezet vezetőinek. A szakértői egyeztetések szeptemberig tartanak, az oktatási miniszter pedig azt kérte az egyházaktól, addig ne nyilatkozzanak az indítványról. Erre ígéretet tettek. Az egyházi szakértők egy része szabadságát tölti, aki pedig a munkahelyén van, tartja magát a Hiller István által kért hallgatási fogadalomhoz. Annyi azért kiderült, hogy az egyházi vezetők néhány napon belül írásban válaszoltak az oktatási miniszternek. Úgy tudjuk, hogy fenntartásaikat hangoztatva és a konkrétumokat hiányolva, első körben nem fogadták el az új finanszírozási tervet.

Kiszivárgott információk, elcsípett félmondatok és halvány utalások alapján lehet következtetni arra, mi szerepel az indítványban. Múlt heti cikkében egyik laptársunk tudni vélte, hogy a javaslat szerint egymilliárd forinttal csökkenne az egyházi iskolák támogatása, de az állítást eddig még senki sem erősítette meg. Sőt. Az egyik - nevének mellőzését kérő - egyházi vezető kérdésünkre közölte, hogy még nem is készültek ilyen számítások. Ha készültek volna, akkor se lenne világos, mihez kell viszonyítani az egymilliárdos veszteséget: ahhoz, ami az egyházak szerint járna, vagy ahhoz, amit a kormány számításai alapján jelenleg kapnak? - tette hozzá a lapunknak nyilatkozó egyházi vezető.

Az egyházi iskoláknak elvileg ugyanakkora támogatásban kell részesülniük, mint az állami és az önkormányzati intézményeknek. A vélemények azonban megoszlanak arról, hogy milyen források sorolhatók az iskolák támogatásának kategóriájába. A legvitatottabb pont ezúttal is a kiegészítő normatíva kiszámításának módja lesz. Így volt ez tavaly is. Magyar Bálint akkori szakminiszter például úgy gondolta, hogy a kistérségi társulásokban működtetett önkormányzati iskoláknak jutó támogatás nem jár az egyházi intézményeknek. A kormány többi tagja viszont - még az előző ciklusban - másként döntött, és a kabinet bejelentette, hogy az egyházak ezt a pénzt is megkapják. Most meg állítólag ismét szeretnék elvonni...

A jelek szerint az egyházak kemény tárgyalások előtt állnak, de a nyár vége előtt aligha lehet érdemben beszélni arról, sikerült-e közelíteni egymáshoz az álláspontokat.