2004-2005: e két évet vette górcső alá az Állami Számvevőszék. A jelentés szerint a hazai kutatás-fejlesztés általános állapotát jól jellemzi, hogy hazánkban 2004-ben kutatás-fejlesztésre 181,5 milliárd forintot, a GDP 0,89 százalékát költötték, ami jelentősen elmarad az EU 1,9 százalékos átlagától. Az ezer foglalkoztatottra jutó kutatók száma 3,9 fő volt nálunk, az uniós átlag 6,1. Az Akadémiához köthető publikációk száma 2001-ről 2005-re 5870-ről 5199-re csökkent. A nemzetközi együttműködésben kutatott témák száma 542-ről 440-re apadt. Ha a létszámot tekintjük, kiderül, hogy az MTA felügyelete alá tartozó intézmények átlaglétszáma 5247-ről 5590-re nőtt. Előremutató változás, hogy a 35 év alatti kutatók aránya 36,1-ről 39,7 százalékra emelkedett.

A számvevőszéki jelentés kifogásként említette, hogy az Akadémián belül a jelenlegi döntési mechanizmus lassú és nehézkes. Emellett a kutatóintézetek nem rendelkeznek az innovációhoz szükséges piaci, jogi és gazdasági ismeretekkel. A teljes innovációs láncot - az alapkutatástól az értékesítésig - jelentő munka egyedül az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében valósult meg. A negatív ítéletek közé tartozik az a megállapítás is, hogy az MTA a központi költségvetési támogatásokból és saját bevételeiből nem tudja a rábízott vagyon értékét megőrizni.

Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke lapunknak azt mondta: az Állami Számvevőszék elemzéséből komolyan kell venni a gazdálkodás javítására vonatkozó kitételt. További források után kell nézni, mert a jelenlegiek nem elegendők a vagyon megfelelő szinten tartásához. Az külön öröm számára, hogy az ÁSZ is elismeri: a kutató-fejlesztő létszámot növelni kell. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal közös pályázatok indítására is nyitottak. Az MTA azonban csak olyan pályázati kiírásban lesz partner, amely korrekt, átlátható és átvilágítható, mindenki számára hozzáférhető.

Vizi E. Szilveszter