Schengen és a muzsika
Ha az ember nagyon erőlteti, akkor kétségbeesetten körülnéz, és csak annyit mormol: Schengen... Inkább marad a muzsikánál, akárcsak két társa.
Tangóharmonikával a nyakában fel-feltűnik a három fiatalember a bécsi metróban, annak is a négyes vonalán. Muzsikálnak két megálló között, aztán beszedik a zenepénzt, és átszállnak egy másik kocsiba. Ők történetesen Romániából érkeztek, szabályos turistavízummal, amely háromhavi itt-tartózkodásra ad lehetőséget. Utána két hét "szabadság" odahaza, új vízum - és kezdődik minden elölről.
Hogy mindenki örülne nekik, azt nem lehet állítani: az utasok némelyikének egyenesen az idegeire megy a hívatlan zenebona. Nem restek panaszt is tenni a metrót üzemeltető Wiener Linien közönségszolgálatánál, és fellépésük eredményes: bár a metróigazgatóság nemigen képes sűríteni az ellenőrzést, a hangosbemondó egy ideje felszólítja az utasokat, hogy adományaikkal ne támogassák a szervezett koldulást.
Feltehetően nemcsak a nyelvi nehézségek miatt nem árulják el, mennyit lehet így összemuzsikálni. Nyilván megéri, különben nem térnének vissza rendszeresen. Mégpedig nagyon is szervezetten: autóbuszok hozzák a koldusokat Romániából, Bulgáriából és Moldáviából. Hullámokban: a szezon a nyár és a karácsony előtti időszak. A mostani már április táján elkezdődött.