Sikertörténet brit hajléktalanokkal

Nemrégiben a Menhely Alapítvány és a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei kiadásában magyarul is hozzáférhetővé vált a Fenntartható Közösségek: állandó otthonok - változó életek című tanulmány.

A dokumentum a hajléktalanság leküzdését szolgáló hivatalos brit stratégiát foglalja magában. A dolgozatból világossá válik, hogy a brit megközelítés számos megfontolásra érdemes elemet tartalmaz.

A Népszabadság londoni tudósítójának megkeresésére a DCLG, a helyi önkormányzatokért felelős kormányhivatal munkatársa vázolta, mekkora probléma volt a hajléktalanügy, és mire jutottak e téren a Munkáspárt 1997. május 1-jei hatalomra kerülése óta. Ami a szikár számokat illeti, a legfrissebb adatok szerint 2006 első hónapjaiban folytatódott a 2003 óta tartó tendencia, és 23 százalékkal megint kevesebb ember vesztette el otthonát, mint egy évvel korábban. 1998-hoz képest harmadával esett vissza az utcán alvók száma.

A hajléktalanság elleni küzdelem mikéntjét, a teendők kereteit a minisztérium határozza meg, de ennek kidolgozásában és végrehajtásában szorosan együttműködik az önkormányzatokkal és az önkéntes szervezetekkel. A munka alapja a megelőzés: az érintett szervezetek kötelessége, hogy már akkor lépjenek, amikor valakit otthonának elvesztése fenyeget. A prevenció része, hogy segítenek a veszélyeztetett család adósságainak megoldásában, a személyes problémák - mint az alkohol- vagy a kábítószer-fogyasztás - kezelésében. Az önkormányzatoknak rendelkezésükre állnak források arra, hogy átvállalják a kaució kifizetését a privát szoba- vagy lakásbérleti szektorban, de képesek közvetíteni is a családi feszültségek vagy az ingatlant bérbe adó és a bérlő közötti konfliktusok elsimításában.

A DCLG szóvivője elmondta: a kormány 90 millió fontot fektet be ideiglenes szálláshelyek kialakításába és azok komfortosabbá tételében, hogy a már hajléktalanná vált emberek jobb lehetőségekhez jussanak, és ne kerüljenek vissza az utcára. Az állami költségvetésből több mint kétmillió font jut a Working Future (Működő jövő) elnevezésű kezdeményezésre. A kétéves kísérlet során azt vizsgálják, hogyan lehetne a bérleti díj csökkentésével, egyben a képzési-elhelyezkedési lehetőségek javításával visszasegíteni a munkába, illetve megfelelő fedél alá a kisgyermekes családokat.

A Fenntartható közösségek című stratégia célja, hogy 2010-re felére csökkentse a bizonytalan, ideiglenes szállásba kényszerült családok számát, ami most, 2004 óta először ment le százezer alá. Arra a kérdésre, minek köszönheti a szigetország a hajléktalanság elleni fellépés eredményességét, a minisztérium szóvivője azt válaszolta, hogy egyszerre próbálják gyors, hatásos lépésekkel orvosolni annak legkirívóbb megnyilvánulásait és kiépíteni a hosszú távú politikát. Szeretnék jobban megérteni a hajléktalanság okait, és a már bevált, működőképes megoldásokra építeni. A megelőzésbe három év alatt, 2008-ig, 300 millió fontot fektet be a kormány.

A tágabban értelmezett hajléktalanproblémával foglalkozó legnagyobb jótékonysági intézmény a hatvanas évek idealizmusa közepette alapított Shelter (Menhely). Az alapítvány középpontjában hagyományosan a gyerekek állnak. Legújabb kampánya során a Shelter arra az egymillió kiskorúra koncentrál, akik túlzsúfolt, nedves, lerobbant lakásokban élnek, vagy évről évre egyik átmeneti szállásról vonszolják őket a másikba. A Sheltert sok brit azonosítja az utcán élőkkel, de a valóságban ez munkájának csak töredéke. Egy a The Guardian napilapban nemrégiben napvilágot látott interjúban a szervezet igazgatója, Adam Sampson elmondta, az új fókusz az "életeket megnyomorító rossz lakáskörülmények elleni harc". Impozáns méretekről van szó: a Shelter 2004 óta hatvanezer fiatal önkéntest szervezett be, akik segítenek tudatosítani a közvéleményben, hogyan lehetne javítani a szociálislakás-ellátáson. A szervezet éves bevétele 43 millió font, amire természetesen nem lehet hosszú távon számítani, hiszen akár egy gazdasági dekonjunktúra, akár a donorok apátiája megcsorbíthatja. Sampson nem bánná, ha a Shelter nem élne meg újabb negyven évet, de egyelőre sok a teendő: el kell érni, hogy a kormány minden évben rendelkezésre bocsásson ötvenezer szociális bérlakást, fokozza a bérlők jogait, és megakadályozza a túlzsúfoltságot. A szervezet dolgát megkönnyíti, hogy a kormánynál nyitott kapukat dönget.

Kinn, padon Londonban és Budapesten egyaránt
Kinn, padon Londonban és Budapesten egyaránt
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.