A kormánytagok számának csökkentése egyidejűleg azt is jelenti, hogy kormányzási súlyponteltolódás következik be a miniszterek kárára és a miniszterelnök javára. Az 1990-es első szabad választás óta nem volt olyan magyar miniszterelnök, aki ilyen hatalmi apparátus felett rendelkezett volna, ennyire nagyhatalmú lett volna, mint amilyen Gyurcsány Ferenc a magyar kormány átszervezése után - vélte a német lap tudósítója.

Reinhard Olt megjegyezte, hogy az ellenzék szerint a megcsonkított minisztériumok igazgatási és végrehajtási szervekké válnak. Az új grémiumokat nem csak hogy közvetlenül Gyurcsány irányítása alá helyezték, s azokat bizalmi emberek vezetik, az új testületeket a parlamenti ellenőrzés alól is kivonták, ily módon a kormányfő kikerüli az alkotmányt.

A német újságíró szerint, annak, hogy Gyurcsány formáló és hatalmi akaratával látszólag senki sem helyezkedik szembe az a magyarázata, hogy neki, elődeivel ellentétben, sikerült megőriznie a két koalíciós partner hatalmát.

A német lap Kóka János gazdasági minisztert Gyurcsány "ikertestvérének" nevezi, mondván, hogy mindkettőjük gyorsan és fiatalon jutott vagyonhoz. Göncz Kinga külügyminiszterről úgy véli, hogy neki valószínűleg csak a végrehajtói segédszerep jut.

Kiss Péter, a munka- és a szociális ügyek miniszteréről azt tartja, hogy kevés ideje marad rivalizálásra az MSZP elnökének posztjáért, annyira le lesz terhelve. A tudósító feltételezi, hogy Szekeres Imrének, az új védelmi miniszternek is kevés játéktér marad.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint bizonyára Szekeres lett volna Hiller István utóda az MSZP élén, ha a párt elvesztette volna a választásokat. Ugyanilyen biztosnak tűnik, hogy senki se fogja megkérdőjelezni Gyurcsány igényét a pártelnöki posztra, ha felmerülne az igénye rá, illetve "lefutott dolognak" tűnik, hogy a miniszterelnök a pártpolitikai tereppel kiegészítve akarja teljessé tenni meghatározó mivoltát.

(forrás: MTI)