A titkos hiánynövelő tételre a költségvetés féléves adatait bemutató tegnapi pénzügyminisztériumi sajtótájékoztatón derült fény. A tárca továbbra is 1767 milliárd forintos (pénzforgalmi, önkormányzatok nélkül számolt) deficitet vár az év végére. Ez az eredeti terven felül 222 milliárdos többletet jelent, ami kiadási túllépések (nyugdíj-kifizetési, gyógyszer- és gyógyító többletköltések, árvízi kiadások), valamint a mostani megszorítások összesített eredménye. Az uniós elszámolású hiány ennél nagyobb mértékben emelkedik: a GDP 4,7 százalékáról annak 8 százalékára. Ebben számos egyszeri tétel játszik szerepet (ilyen a Gripenek és az autópályák elszámolása vagy Irak adósságának elengedése, és a vártnál immáron nagyobbra becsült önkormányzati hiány). A pénzügyi tárca a nagyobb hiány okairól szóló anyagban említ meg még egy egyszeri tételt, "amelyet a kormány üzleti érdekeit szem előtt tartva nem kíván nyilvánosságra hozni". Katona Tamás államtitkár azt közölte: "amint lehet", vagyis amikor már nem sért üzleti érdeket, majd elmondják, de "végső soron" a zárszámadásból is kiderül minden (az idei évre vonatkozót 2007 őszén meg is kapja a parlament).

Információ híján így mindenki csak találgat: mi lehet a "titkos üzlet" ami, mint a tárca számaiból kiderül, 100 milliárdos hiánynövekedést, vagyis költségvetési kiadást jelent? Sokak szerint csak egyszerű tartalék - például arra a nagyon valószínű esetre, ha mégse sikerülne olyan egyszerűen az autópályák költségvetési átadása. Az eddigi tapasztalatok mindenesetre azt mutatják: az ezen a soron hiánynövekedésként elkönyvelt 130 milliárdon felül is lehet még deficittel számolni. Akár százmilliárdnál nagyobb összegűvel is.

A kabinetnek mindenesetre - mondják a szakértők - kiadással járó üzleti titkai aligha lehetnek. (Más kérdés, hogy az üzleti titok nem kormányzati kategória, az államháztartási törvény szerint leginkább csak államtitoknak minősülő - hadügyi vagy titkosszolgálati - beszerzés lehet titkos.) Némi esély van arra, hogy a kormány a pénzt befektetőknek szánja támogatásul. Tárgyalás alatt, aláírás előtt lévő befektetői megállapodásokról valóban nem szokás beszélni, ám nagyberuházásokhoz jár a kormányzati támogatás. E variáció ellen az összeg nagysága szól: ilyen mértékű egyszeri kiadáshoz ezermilliárdos beruházás tartozna (a Hankook gumigyára például 120-140 milliárd összesen).

Üzleti titokról leginkább privatizáció esetén beszélhettünk eddig - ám az állami vagyontárgyak eladása bevétellel, és nem kiadással jár. Jobb híján adódik a lehetőség, hogy az állam jó üzletet lát valamilyen befektetésben: kizárásos alapon ez energetikai beruházás vagy -vásárlás lehet - például ha a kormány beszáll valamelyik vezetéképítésbe, vagy visszaveszi a gázüzletágat.