Nem vízfej, hanem agy
- Mivel foglalkozik majd a kormányzat személyzeti központja?
- A fő cél az, hogy a kormány széttagolt személyügyi politikáját egységesítsük. A központ 2007 januárjában kezd majd el működni, addigra kiépülnek az alapok. Legfontosabb feladatunk egy egységes teljesítményértékelési rendszer kidolgozása - részint hogy kiderüljön, mely kompetenciákat szükséges fejleszteni oktatással a közigazgatásban, másrészt, hogy elkészüljön egy egységes kompetenciarendszerre épülő kiválasztási, fejlesztési szempontrendszer. Bő fél év múlva ott szeretnénk tartani, hogy ha egy tárcának főosztályvezetőre van szüksége, akkor minimális időn belül 3-4 potenciális, akár belső, akár külső jelöltre javaslatot tehessünk, nem mellőzve szükség esetén a pályáztatást sem. Ehhez elengedhetetlen az alapjaiban már ma is létező kormányzati informatikai rendszer továbbfejlesztése. Előszűrést végeznénk tehát, de a végső döntést a tárcavezetők mondanák ki.
- A teljesítményértékelés hogyan érinti majd az apparátus dolgozóit? "Reszkessenek" a lazsálók, a protekciósok és a kedvencek?
- Nem én mondtam. Legjobb lenne persze, ha nem reszketni, hanem teljesíteni kezdenének. Hasonló a dolgom, mint az üzleti világban: a tulajdonos érdekeit kell képviselnem. Az állam, a közigazgatás tulajdonosai a magyar adófizetők. Ők a befizetett adóforintjaik fejében jobb szolgáltatást várnak. Az első két munkanapomon például kifejezetten zavart, hogy délután négykor alig tudtam visszajutni az irodámba a kiáramló tömegek miatt. Aztán beláttam, nem az egyének felelősek ezért, hanem a rendszer. Hisz az egységes bértábla miatt ugyanannyit kap az is, aki épp csak a minimumot teljesíti, és az is, aki a lelkét kiteszi. Jelentős különbségek vannak viszont a juttatásokban, amelyeket viszont nem egységes szempontok szerint adnak. Augusztus végére tesszük le a magunk javaslatát arra, hogy miként történjék a teljesítményértékelés, és az eredménynek milyen hatása legyen a bérezésre. A munkavégzés minőségét, a hozzáállást, a munkaeredményeket figyeljük majd. A teljesítményt viszont csak akkor lehet mérni, ha világosak a szervezet céljai és feladatai. Az egyes közigazgatási egységek januárra bontják le a maguk céljait és határidőit - a jövő év végén lehet majd megmondani, hogy ki mennyire hatékonyan dolgozott. Ez így fair; előre tisztázzuk, hogy mennyi idő alatt milyen feladatokat kell elvégezni, és azt is, hogy mekkora bérfejlesztésre számíthat, aki jól végzi a munkáját, illetve mi lesz akkor, ha nem elég hatékony. A visszajelzés a legfontosabb. Nemcsak a pozitív, de a negatív is - utóbbi, ha időben érkezik, akkor még lehet változtatni. Minden rendszerben vannak kivételek, de a jó rendszerben a kivételek valóban kivételek. Egy jó rendszerben ami jó az egyénnek, az jó a rendszernek is - és fordítva. Ma ez nem igaz a központi államigazgatásra.
- Az üzleti szféra logikája valóban ilyen egyszerűen alkalmazható a közigazgatásra?
- A különbség messze nem akkora, mint azt általában gondolni szokták. Vannak bejáratott technikák a nagy létszámú rendszerek hatékony működtetésére. A versenyszektorban kétségtelenül könnyebb mérni a teljesítményt, ezért sem vágunk bele hűbelebalázs módjára addig, amíg az államigazgatásra szabott teljesítményértékelési rendszer el nem készül. Belgiumban, Írországban, Portugáliában és Angliában is működik hasonló rendszer. Hangsúlyozom, a személyi döntések nem nálunk születnének, mi csak a szervezetfejlesztés, a karriertervezés, az oktatás és képzés, a jövedelemgazdálkodás alapelveit egységesítenénk. Nem vízfej, hanem agy leszünk.
- Ha igazak a hírek, a humánpolitikán túl számos olyan feladatot végeznének még önöknél, amelyek eddig a minisztériumokhoz tartoztak. Hallani például központilag koordinált beszerzésekről és közös, összkormányzati bérszámfejtésről.
- Döntés nem csak a személyügyi központról született. Megkezdődött az informatikai-telekommunikációs, a beszerzési, műszaki ellátási, ingatlangazdálkodási-létesítményüzemeltetési feladatokat ellátó központosított háttérszervezetek kialakítása. Kiterjesztjük a központosított bérszámfejtést, a számviteli-kontrolling feladatokat pedig egységesen a Magyar Államkincstár fogja ellátni. Ezeket a feladatokat ma még minden minisztériumban külön végzik. Rengeteg a párhuzamosság. Mindezt nemcsak azért kellene felszámolni, hogy költséghatékonyabb legyen a rendszer, hanem az egységesség miatt is. No meg azért, hogy a tárcák az adminisztráció helyett arra koncentrálhassanak, ami a feladatuk: az adott terület fejlesztésére.
- Ha mindez megvalósul, ön felügyelné például az összes kormányzati beszerzést?
- Az általam vezetett szervezetnek az a feladata, hogy kitaláljuk, miként működhetnének a leghatékonyabban ezek a részlegek - milyen szervezeti felépítéssel és mekkora létszámmal. De szó sincs arról, hogy a központi gemkapocs- vagy bérkocsibeszerzések alám tartoznának. Az én ambícióim egy hatékonyabban és teljesítményelven működő igazgatás szabályainak megalkotásáról szólnak.
