Sokat alszik még kint a szőlő
A faluban a szőlőtermeléssel felhagyók közül az élelmesebbek támogatással vágták ki a szőlőjüket, és szerződésben vállalták a föld rendben tartását. A területek egy részéből szántó lesz, szüret helyett aratnak majd rajtuk. Mások nem vesződtek a papírmunkával, egyszerűen parlagon hagyták birtokukat.
A Kalocsától huszonkét kilométerre fekvő Császártöltésen önkormányzati képviselőként is dolgozó, emellett egy élelmiszerboltot is üzemeltető vállalkozó azt mondja: régen a falu kétharmada foglalkozott szőlőtermesztéssel, az emberek pályázatok nélkül is boldogultak, ki tudták egészíteni keresetüket. Most a csemegebolt forgalmán is érződik a hatása, hogy sokan elestek a mellékestől.
Az Angeli család régi szőlőtermelőnek számít: fehér szemű királyleánykával, és hosszú, elfekvő vesszőket nevelő Irsai Olivérrel foglalkoznak. Angeli Csaba az édesapjával és a testvérével összesen nyolc hektáron gazdálkodik. Az elmúlt négy évben rossz idők jártak: kétszer teljesen elfagyott a szőlő, egyszer pedig - a szüret előtt öt nappal - jégeső verte el. Az ablak mögül figyelték, ahogy tizenöt perc alatt semmivé válik a termés. Ki sem mentek szüretelni. Idén jó évjárat mutatkozik, ám ahogy a gazda fogalmaz: őszig sokat alszik még kint a szőlő.
Mivel az időjárást nem tudja befolyásolni, Angeli Csaba nagyobb gondnak látja, hogy a borhamisítás elharapódzásával, a határok megnyitásával a magyar bor hátrébb szorult a hazai piacon, a nemzetközi forgalomba pedig nagyon kevesen tudják kijuttatni portékáikat.
A császártöltési gazdálkodó naiv optimistának nevezi magát, amikor arról számol be: hosszú távú tervei vannak a szőlőültetvénnyel, éppen azért igyekezett minden pályázati lehetőséget megragadni, hogy a családi gazdaság fennmaradhasson. A területalapú támogatás és a felhasznált gázolaj után járó adó-visszatérítés mellett két éve bekapcsolódott a nemzeti vidékfejlesztési terv keretében meghirdetett agrárkörnyezet-gazdálkodási programba: évente hektáronként 95 ezer forint támogatást kap azért, amiért vállalta, hogy csak környezetbarát vegyszereket használ, s a törkölyt is a szigorú uniós előírásoknak megfelelően kezeli. A szőlő mellett egy öthektáros legelő rendben tartására is megkapta ugyanezt a támogatást. Úgy vélekedik: nem könnyű mindig az előírások szerint eljárni, de nem is lehetetlen.
A termelő szerint sokan a bürokrácia miatt idegenkednek a pályázatírástól: számos iratra, talajvizsgálatra van szükség, s a végén nem is biztos, hogy nyer az ember. Angeli Csaba elmondja: nyertes pályázatait ő sem maga írta, hanem egy barátja vitte az ügyeket, járt a hivatalokba, intézte a laboratóriumi vizsgálatokat. A gazdálkodó tapasztalata szerint miként az intézmények és az önkormányzatok, úgy a magánemberek is egyre gyakrabban fordulnak pályázatíró szakemberekhez, akik mindent elintéznek helyettük. Bár a szolgáltatás pénzbe kerül, de ha a sok telefonálást, a megyeközpontba való utazást, a hivatalokban eltöltött időt átszámítja pénzbe, nem kerül többe, mintha maga futkosna az engedélyek után.
- Nem a támogatásokból akarunk megélni, de rászorulunk azokra - mondja Angeli Csaba. - A pályázati pénzekre égető szükség van, mert sok gazdának egyedül ezek az öszszegek maradnak meg nyereségként. Nagy tételben a bor literjét 70-75 forintért lehet eladni, holott az élő munkát és a felvállalt kockázatot is ellensúlyozni képes, reális ár 100-110 forint lenne.
