Lehet, hogy hibás, de átment a csomag
Tegnap aláírta az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról, a házipénztáradóról és az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényeket Sólyom László köztársasági elnök - közölte az államfő sajtóirodája. Ezzel átengedte azt a megszorító csomagot, amelytől a kormány az idén mintegy 170 milliárdos bevételi többletet remél.
A törvényekkel kapcsolatban több szervezet és magánszemély fordult az államfőhöz, arra kérve őt, hogy kezdeményezzen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságnál (AB), vagy a csomagot megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek.
"A köztársasági elnök az alkotmány értelmében csak akkor küldhet meg az AB-nak egy kihirdetésre váró törvényt, ha - az alkotmánybírósági gyakorlatra is tekintettel - meggyőződött annak alkotmányellenességéről" - olvasható az államfő közleményében. A parlamentnek pedig azért nem adta vissza megfontolásra a törvényeket - tudatta az elnök -, "mert tekintettel volt a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére". Az államfő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: "ahhoz, hogy az adóemelésekkel járó áldozatnak értelme legyen (...), szükségesnek tartja, hogy a költségvetés hiányának csökkentése mellett az Országgyűlés olyan intézkedéseket hozzon, amelyek pontos menetrendet és határidőket követnek, és biztosítják Magyarország hosszú távú és fenntartható fejlődését".
Sólyom segítséget ígért
Az elnök megválasztása után szinte azonnal kifejezésre juttatta, hogy kitüntetett figyelmet fordít a gazdaság működésére. Ezért jelezte: annak érdekében, hogy hivatalát jó színvonalon láthassa el, meg akar ismerkedni a gazdaság valódi állapotával. A választások időpontját is az ország helyzetére hivatkozva választotta ki, ami szerinte megkövetelte azt, hogy "mihamarabb alakuljon meg az új Országgyűlés, álljon fel a következő kormány, és hozza meg az elkerülhetetlen gazdasági, főleg az államháztartást érintő intézkedéseket". A konvergenciaprogram kidolgozására idén szeptemberig kapott uniós haladék is csak erősítette őt ebben - nyilatkozta korábban Sólyom, hozzátéve: "a választások utáni első lépéseknek már világossá kell tenniük mindenki számára, hogy milyen útra lépünk".
Az Országgyűlés alakuló ülésén Sólyom László hangsúlyozta, hogy "az új parlament napirendjét, tudjuk, kezdetben sürgős tennivalók fogják uralni. A köztársasági elnök ezekben az ügyekben annyit tehet, hogy továbbra is minden hatáskörével elősegíti, hogy a szükséges intézkedésekre minél előbb sor kerülhessen". Ehhez később hozzátette: a költségvetés "hagyományosan a kormány és parlament többségének ügye", és ebbe még népszavazás sem szólhat bele, míg az alkotmánybírósági kontroll kizárólag "néhány elvi kérdésre szorítkozhat". Az államfő másutt még határozottabban nyilatkozott, hiszen leszögezte: nem tervezi, hogy "mindennel elszaladgáljon" az AB-hoz, és ha mégis a testülethez fordul, annak szimbolikus üzenete is kell, hogy legyen: jelesül az, hogy nagy baj történt. "Egyébként miután bárki fordulhat az Alkotmánybírósághoz, a kisebb hibákat én átengedem, és akkor az emberek keressék meg a bíróságot ezekkel" - mondta.
A csomag...
Az Országgyűlés július 10-én fogadta el az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényjavaslatot: e szerint négy százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek a nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek. A bankok az államilag támogatott hitelek kamatbevételei után fizetnek majd ötszázalékos járadékot. Ezen a napon fogadták el a házipénztáradóról szóló törvényjavaslatot is, amely az üzletmenet által indokolt mértéket meghaladó állományra (háromszázezer forint felett, ha ez meghaladja az éves forgalom 0,8 százalékát) vezet be húszszázalékos adót, így kívánva megakadályozni a rendellenes házipénztár-használatot. Elfogadták az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot is, amely tartalmazza többek között a kamatból és a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmek húszszázalékos megadóztatását, az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsának 15-ről 25 százalékra emelését, és az általános forgalmi adó középső kulcsának 15-ről 20 százalékra emelését.
...és akik támadják
Várható, hogy a megszorító intézkedések miatt az AB-hez fordul a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a Magyar Bankszövetség, valamint a Levegő Munkacsoport. A kereskedelmi és iparkamara szerint a vélelmezett bevételen alapuló elvárt adó, illetve a minimálbér kétszerese után előírt - ugyancsak feltételezett jövedelemhez kapcsolódó - járulékfizetési kötelezettség nem alkotmányos. A VOSZ ugyanezt a két rendelkezést támadja. A Magyar Bankszövetség az államfőhöz fordult, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy az állam a kamattámogatásra vessen ki járadékot, annak szeptemberi bevezetésére pedig képtelenek felkészülni. A Levegő Munkacsoport a különadót, a kamattámogatások után fizetendő járadékot, a házipénztáradót és a törvénycsomag előterjesztésének módját és tartalmát sérelmezi. Ők is kérték az államfőt az aláírás megtagadására.
Az AB a kilátásba helyezett indítványokat leghamarabb szeptemberben tűzheti napirendre, s miután a köztársasági elnök nincs a beadványtevők között - az államfő kifogásai ugyanis soronkívüliséget élveztek volna -, a testület a szokásos rendben hozhatja meg határozatát. Valószínűsíthető azonban, hogy a bírák a százmilliárdos nagyságrendű költségvetési többletbevételt eredményező csomagról a szokásosnál hamarabb döntenek. Ezt tették a Bokros-csomag esetében is: az 1995. június 15-én kihirdetett törvénycsomag ellen benyújtott indítványok egy részében - amelyek a különféle családtámogatások megvonását, illetve a járulékfizetési kötelezettség kiterjesztését kifogásolták - már június 30-án határozatot hoztak.
