A WHO javaslata szerint nemzeti oltási program részeként, a 9-12 éves gyerekek körében tennék kötelezővé a HPV-vírus elleni védőoltást. A humán papillomavírus (HPV) jelenleg bizonyítottan a méhnyakrák-megbetegedések mintegy hetven százalékáért felelős, pedig a betegség teljességgel kivédhető, illetve korán felismerhető.

A múlt heti washingtoni rákellenes világkonferencián elhangzottak szerint a vakcina az évszázad egyik legnagyobb egészségügyi vívmánya, s el kell érni, hogy a felnövő generáció minél szélesebb körben kapja meg a védelmet. Az oltás ugyan a 9-26 éves korosztály számára ajánlott, bevezetését mégis kötelező gyermekkori beavatkozásként kezdeményezik a szakértők: számításaik szerint ugyanis az első szexuális élmény előtt a legbiztosabb a védelem (akkor a leghatékonyabb a teljes körű oltás, amikor a szervezet még biztosan nem fertőződött meg a HPV-vel). A statisztikák szerint az első aktus után a nők húsz, a második után negyven, míg háromévnyi aktív szexuális élet alatt már a nők ötven százaléka találkozott a kórokozóval.

Az oltás a humán papilloma mintegy 33 típusa közül ugyan csak a 16-os és a 18-as ellen nyújt védelmet, ezek okozzák azonban a méhnyakrák, illetve a nemi úton terjedő betegségek döntő többségét. A felmérések szerint egyébként a fiatalok általában 15 és 20 éves koruk között szerzik első szexuális élményüket, ugyanakkor csaknem húsz százalékuk már korábban (sőt, minden tizedik lány addigra már több mint három partnerrel bújt ágyba).

A vakcina, amely csupán néhány hónapja került piacra, a szakemberek szerint ma a leghatékonyabb prevenció, a szűréssel kombinálva pedig valamennyi megbetegedés kivédhető, illetve időben diagnosztizálható. A szakértők szerint a fertőzésen legalább egyszer már átesett szervezet számára ugyan a vakcina kevésbé hatásos - vagyis csak akkor, ha nem a kórokozó előbb említett két típusa okozta a megbetegedést -, mellékhatása viszont biztosan nincs. Az előzetes fertőzés ugyan vizsgálatokkal kimutatható, ennek bevezetése viszont a szakemberek szerint fölösleges. Az ilyen típusú oltás hatékonyságát a hepatitis B elleni vakcina bevezetése egyértelműen bizonyította: a fertőzéshez köthető májrák előfordulása világszerte 15-20 százalékról 2-4 százalékra csökkent (ma a lakosság mintegy nyolcvan százaléka kapja a vakcinát). A hepatitis-védőoltás elterjesztéséhez húsz évre volt szükség, a szakemberek reményei szerint a HPV vakcina ennél sokkal gyorsabban kerül majd be a programba.