Több cég jelezte, hogy az adatokra azért van szüksége, mert biztosítania kell a törvényben előírt elégséges szolgáltatásokat, s ehhez tudnia kell, hogy a sztrájk ideje alatt kik dolgoznak.

A sztrájkról szóló törvény értelmében a munkabeszüntetés miatt kiesett munkaidőre - eltérő megállapodás hiányában - a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg, tehát azt az adatot, hogy ki vesz részt a sztrájkban, a munkáltató - a bérszámfejtési határidőt figyelembe véve - jogosan kezelheti, de nem igényelheti előzetesen a munkáltató a sztrájkban részt vevők személyes adatait - olvasható Péterfalvi Attila ajánlásában.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerint különleges adatnak minősül az érdek-képviseleti tagsággal kapcsolatos adat, a sztrájkban történő részvétel önmagában nem tekinthető különleges adatnak - mondta ki az adatvédelmi biztos.

Péterfalvi Attila megállapítja továbbá, hogy a sztrájk szervezésével összefüggésben a személyes adatok átadása csak abban az esetben tekinthető jogszerűnek, ha ahhoz az érintett önként hozzájárult.

Az elégséges szolgáltatások meghatározásakor viszont nincs szükség konkrét személyek kijelölésére, a két fél között létrejövő megállapodásban csak a számszerű adatot kell rögzíteni, tehát azt, hogy hány ember kell az elégséges szolgáltatások teljesítéséhez - írja ajánlásában az adatvédelmi biztos.

A sztrájkról szóló törvény szerint az abban való részvétel önkéntes, a részvételre vagy a sztrájktól történő távolmaradásra senki nem kényszeríthető, s a jogszerű munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni. (MTI)