Az oroszelnöknek valóban nem lehet oka panaszra, egyetértő deklaraciók soraszületett az energetikai biztonság, Irán, Észak-Korea és a haborúközelébe sodródott Libanon kérdésében. (Igaz, Putyin reményeivel nemnyerte el Washington támogatásat, hogy Moszkva a VilágkereskedelmiSzervezet tagja legyen, de a G8 elvben támogatja a felvételt, amelyjövő márciusra megvalósulhat.)

Fontosabbaz, ami nem hangzott el: a résztvevő amerikai, kanadai, brit, francia,német, olasz és japán vezetők nyílvánosan nem kritizálták az oroszdemokrácia helyzetét, bár a mult heti “Másik Oroszorszag” moszkvaiellenzéki konferencián két amerikai államtitkar-helyettes fellépése,  DickCheney alelnök májusi vilniusi beszéde, vagy felettese, Geroge Bushpénteki pétervári találkozója az oroszorszagi civil szervezetekképviselőivel, akár ezt is előrevetíthette volna.

Bush és Putyin közös nyilatkozatot adtak ki az atomenergetikai biztonságmegteremtéséről – megemlítve a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségfelügyelete alatt állo urándúsító központ létrehozását a polgárihozzáférés biztosítására és az atomfegyver terjedésénekmegakadályozására – ám nem mondatott ki, hol működne az intézmény.Moszkva saját területén látná szívesen, a Nyugat azonban nem biztos,hogy újabb elemmel erősítené az “orosz energetikai nagyhatalom” putyinidoktrináját.

JacquesChirac francia államfő nyilatozata alapján elméletileg egyetértésszületett a G8 kibővítéséről Kina, India, Brazília, Mexikó ésDél-Afrika tagságával, ám erről végűl nem készült közös nyilatkozat.

Születettazonban Libanonnal kapcsolatban: a Nyolcak tűzszünetre szólították fel,de a Hamaszon és a Hezbollahon kívül nem nevezték meg a terrorizmustámogatóiként Iránt és Szíriát, amelyek Izrael vádjai szerint apalesztin ás libanoni siita radikális fegyveres szervezetetfinanszirozzák.(Putyin szerint erre nincs elég bizonyíték, majd aNépszabadság kérdésére hozzátette: ilyen alapon Nagy-Britannia ismegemlithető lenne, hiszen nem adja ki a Moszkva szerint bizonyítottanterrorista csecsen szakadár “külügyminisztert”, Ahmed Zakajevet.)Moszkva szerint a két radikális szervezet tárgyalópartnernektekintendő, amelyek bevonása nélkül nem oldhato meg a közel-keletiválság, a Nyugat azonban inkább a nyomásgyakorlást támogatná. Konkrétmegállapodás a két radikális csoport megítéléseben sem született.(Igaz, a vasárnapi nyilatkozat a konfliktus kirobbantóiként nevezi meg őket, es önmérsékletre szólítja fel Izraelt a válaszcsapásokvégrehajtásákor.)

Azatomenergerikai programja miatt támadott Irán és a ballisztikairakétákkal kisérletező Észak-Korea eseteben a közös nyilatkozat csak akét ország tárgyalóasztalhoz való visszatéréset szorgalmazza, ám anyomásgyakorlási eszközökben eltér Oroszország és Kína, valamint atöbbi résztvevő véleménye, így az igazi nézeteltérések csak a konkréttárgyalásokon, és nem a G8 talalkozóján csúcsosodnak ki.