Boross Péter (MDF) szerint el kell ismerni a költségvetéssel kapcsolatos lépések kényszerét, de nem lehet elismerni azok célszerűségét, szerinte az államfő jóváhagyása ebben a szellemben is fogant.

Feltette a kérdést, hogy a költségvetés gondjain túl miért kellett majdnem totális reformsorozatot indítani, ha nem kívánják az állami hozzájárulást csökkenteni, miért kerül sor az egészségügyre vagy a felsőoktatásra éppen most. Érthetetlennek nevezte, hogy miért vágott bele a kormány a közigazgatás reformjába is. Hozzátette, hogy ez szerinte azt a közigazgatást rendítette meg, amely kulcsszerepet kap az egyensúlyi feladatok végrehajtásában.

Megjegyezte, hogy a parlament az alkotmánymódosításhoz nem járult hozzá, az alkotmányosság "kicselezése lenne" ha ennek ellenére a helyi igazgatásban régiós jellegű centralizációt hajtanának végre.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök válaszában úgy fogalmazott: "van olyan helyzet, amikor a tempót nem mi diktáljuk".

Az egyensúly kérdésében az a helyes magatartás, amit a kormány tett, hogy hivatalba lépését követően azonnal az OÉT elé vitte javaslatait, mert a késlekedés a jövőbeni fejlesztési célokat veszélyezteti - közölte.

Véleménye szerint a kormány szemére vetni nem a gyorsaságot lehet, hanem legfeljebb a késlekedést, hiszen ezeket az intézkedéseket már korábban meg kellett volna hozni. Hangsúlyozta: most, hogy az államfő aláírta a stabilizációs törvénycsomagot, tovább lehet lépni, hozzá kell igazítani a nagyobb rendszereket a mai kívánalmakhoz, és beruházással, befektetéssel új országot teremteni.

Harrach Péter (KDNP) arról beszélt, hogy a kormány stabilizációt célzó intézkedései újabb lökést adnak a családok lecsúszásához, több mint 14 ezer forintot vonnak el havonta a családoktól. Hangsúlyozta, hogy a kormány és az Országgyűlés feladata megakadályozni a további elszegényedést.

Kiss Péter szociális miniszter elmondta: akiket a kormány védeni akar, azok éppen a nagycsaládosok, a kisgyerekes családok, a nyugdíjasok és a fogyatékossággal élők. Ezért építik le az árkiegészítéseket és engedik a versenyfeltételeket érvényesülni - közölte. Hozzátette: a kiszámíthatóság miatt kötött a kormány megállapodást a minimálbérekre.

Csákabonyi Balázs (MSZP) kifejtette, hogy sokan félreértették a nyugdíjas érdekvédelmi szervezetek állásfoglalását a kormány intézkedéscsomagjával kapcsolatban, az idősek megértik és elfogadják az intézkedések szükségességét, és szeretnék, ha véleményüket a döntéshozók figyelembe vennék. Egyúttal szorgalmazzák, hogy biztosítás- és szolidaritásalapú legyen a nyugdíjrendszer, és a nettó keresetekkel azonos mértékű emelésre való áttérés mielőbb kezdődjön meg.

Kiss Péter szakminiszter közölte: a kormány végigviszi a nyugdíjkorrekciós programot, és idén másodszor kiegészítik a méltányossági nyugdíj forrásait.

Szijjártó Péter (Fidesz) azt vetette a kabinet szemére, hogy az elmúlt négy évben ötször ígérték az ifjúsági törvény megszületését, de még mindig nem került a parlament elé. Kifogásolta a tandíj bevezetését, és a Fiatal Baloldal képviselőit felszólította: korábbi ígéretükhöz híven ne szavazzák meg az erre vonatkozó javaslatot. A miniszterelnökhöz szólva hangsúlyozta: a fiatalok itthon akarnak érvényesülni.

Kiss Péter munkaügyi és szociális miniszter szerint a most elindított változtatások éppen a fiatalok számára jelentik a legnagyobb esélyt. Elmondta: az ifjúsági törvényt hamarosan benyújtják a Háznak.

Véleménye szerint az új korosztályoknak is az a fontos, ami az ország egésze számára; aki többet teljesít juthasson előre. A tandíj nem sarc, hanem az intézménynél maradva ösztöndíj formájában motivál - mondta.

A képviselők az ülés elején néma felállással tisztelegtek a hétvégén elhunyt Pálfi István, az Európai Parlament néppárti képviselője emléke előtt.

(forrás: MTI)