A balközép irányzatú lap elemzése szerint a nacionalizmus nem a semmiből lép elő, az 1989 őszén lezajlott "puha forradalmaknak" volt egy erős nacionalista összetevőjük is. A "gyarmati struktúrájú, központilag irányított ’szocialista tábor’ összeomlása" majdnem mindegyik rendszerváltó országban csaknem szükségszerűen befolyásos - a cikkíró minősítése szerint nacionalista - pártok létrejöttét eredményezte.

A cikkíró szerint olybá tűnik, mintha az emberek most választanának igazán szabadon, mintha megszabadultak volna attól a nyomástól, hogy a Nyugatra vezető út szabadon hagyása érdekében "népszerűtlen, a piaci liberalizmust pártoló politikusok és fájdalmas reformjaik" mellett kell dönteniük. Így alakult ki a jelenlegi erőviszony, amikor is a reformerek még mindig erősek, de legalábbis Lengyelországban és Szlovákiában a többiek már erősebbek.

Ugyancsak a cikkíró, Frank Herold megállapítása, hogy Magyarország látszólag kivétel. A szocialisták vannak kormányon, de az Orbán Viktor vezette Fidesz "nacionalistái" éppen hogy csak nem szerezték meg a többséget. Az erőviszony előreláthatólag már az őszi önkormányzati választásokon megfordul - vélte a német újságíró.

A Berliner Zeitung szerzője szerint Lengyelország élen jár abban, hogy az Európai Uniót és a nemzeti önzést összekösse egymással, ám a többi EU-országnak erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy a lengyelek megértsék: az unió nem klub, ahol az egyik fél csak ad, a másik pedig csak elvesz.

(forrás: MTI)