A törvényekkel kapcsolatban több szervezet és magánszemély fordult az államfőhöz, kérve, hogy küldje meg a törvényeket az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra juttassa vissza az Országgyűlésnek. A köztársasági elnök az Alkotmány értelmében csak akkor küldhet meg az Alkotmánybíróságnak egy kihirdetésre váró törvényt, ha - az Alkotmánybíróság gyakorlatára is tekintettel - meggyőződött a törvény alkotmányellenességéről – hívja fel a figyelmet az elnöki sajtóiroda.

A közlemény szerint az Országgyűlésnek azért nem küldte vissza megfontolásra a törvényeket az államfő, "mert tekintettel volt a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére". Ezért az államfő a törvények kihirdetése mellett döntött.

"Ahhoz, hogy az adóemelésekkel járó áldozatnak értelme legyen, a köztársasági elnök szükségesnek tartja, hogy a költségvetés hiányának csökkentése mellett az Országgyűlés olyan intézkedéseket hozzon, amelyek pontos menetrendet és határidőket követnek, és biztosítják Magyarország hosszú távú és fenntartható fejlődését" - olvasható a közleményben.

Az Országgyűlés június 10-én fogadta el az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényjavaslatot: eszerint négy százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek a nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek. A bankok az államilag támogatott hitelek kamatbevétele után fizetnek majd 5 százalékos járadékot.

Ezen a napon fogadták el a házipénztár adóról szóló törvényjavaslatot is, eszerint az üzletmenet által indokolt mértéket meghaladó állományra (300 ezer forint felett, amennyiben ez meghaladja az éves forgalom 0,8 százalékát) vezet be 20 százalékos adót, így kívánják megakadályozni a rendellenes házipénztár-használatot.

Elfogadták az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot is, ez tartalmazza többek között a kamatból és a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmek 20 százalékos megadóztatását, az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsának 15-ről 25 százalékra emelését, és az általános forgalmi adó középső kulcsának 15-ről 20 százalékra emelését.

Az SZDSZ megnyugvással és egyetértőleg fogadta az államfő döntését - reagált az aláírás hírére Kuncze Gábor pártelnök.

Elmondta: a kisebbik kormánypárt arra számított, hogy az államfő alá fogja írni a stabilizációt szolgáló törvénycsomagot, hiszen abban nem láttak alkotmányossági problémákat. Mint hozzátette, egyetértenek egyébként az államfő indoklásával, a költségvetés helyzete miatt gyorsan kellett lépni.

(forrás: MTI)

Sólyom László