Két tábor csatája

Kiszivárgott információk szerint több hajdú-bihari MSZP-alapszervezetben is a pártból való kilépést fontolgatják a tagok. A helyzet a következő: az MSZP-nek a rendszerváltás óta nem sikerült markánsan megerősítenie pozícióit a megyében. Debrecenben sem sikerült olyan karakteres politikust találni, aki eséllyel venné föl a versenyt Kósa Lajos fideszes polgármesterrel. De a száznapos programnak köszönhetően az MSZP megnyerte a 2002-es megyei választást, így a közgyűlés elnöke e ciklusban a párt akkori megyei elnöke, Juhászné Lévai Katalin lett.

Megosztotta a pártot, hogy 2003-ban Juhásznét a megyei elnöki poszton a budapesti Oláh Lajos, a Mozaik Klub tagja váltotta föl. Feladata az volt, hogy új arculatot adjon az MSZP-nek, ami csak részben sikerült: a korábbinál aktívabb lett a közéleti jelenlét, és új emberek jöttek a pártba. De Oláht sokan bírálták amiatt, hogy "felülről" irányítják, s a mindenáron való fiatalítás megszállottja, aki "a helyiek letaposásával" arra törekszik, hogy parlamenti képviselő lehessen.

2006-ban Oláh Lajos megyei listavezetőként valóban képviselő lett, sőt a párt szépített a 2002-es 9:0-ás eredményen is, hiszen a kilenc egyéni választókerületből hármat MSZP-sek nyertek. Ugyanakkor kiéleződött a hatalmi harc Juhászné és Oláh tábora közt, aminek a következménye az lett, hogy a megyei önkormányzati választási kislistát Oláh vezeti, Juhászné pedig a lista végére került, nem befutó helyre.

Tovább fokozta az ellentétet a debreceni polgármesterjelölt állításának ügye: a városi küldöttgyűlés júniusban az Oláh Lajos "táborába" tartozó Bazsa György professzort támogatta az inkább Juhászné emberének számító Tóth Csaba párton kívüli önkormányzati képviselővel szemben. Emiatt Tóth úgy megharagudott az MSZP-re, hogy a saját Kálvin téri ingatlanán idén létrehozott kampányközpontból "kirúgta" a szocialistákat.

Oláh azt mondja: a pártban "kívülről" sok minden másképp látszik, mint "belülről", mert nem egyszerűen személyeskedésről van szó, hanem különböző politikai elképzelések ütköztetéséről. Erre az ő példája: a megyei önkormányzati választásokra összeállított listán nemcsak Juhászné szorult hátra, hanem az összes képviselő, aminek az oka az, hogy a képviselők foglalkozzanak a rájuk tartozó ügyekkel, ne a megyével. Ő kivételesen azért került a listavezetői helyre, mert 2002-ben is a párt akkori megyei elnöke vezette a listát.

Juhászné a legfontosabb helyi problémának azt tartja: a pártban sokan nem a teljesítményük, hanem kizárólag generációs alapon ítélik meg az embereket. Igaz, fontos a fiatalítás, de nem mindenáron. Arra, hogy miként élte meg a megyei listán való hátrasorolását, azt mondta: ez nem tragédia. Ha a kormány komolyan veszi a regionalitás gondolatát, akkor az MSZP-ben is kistérségi és regionális szerveződések jönnek létre, ahol neki lesz keresnivalója.

Ez pedig azt jelentené: hiába marad Oláh a megyei elnök, ha egyszer Juhászné lehet a párt regionális elnöke. Vagyis: elölről kezdődhet a hatalmi harc.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.