A Müncheni Legfelsőbb Tartományi Bíróság nemrég megalapozatlanság címén visszautasította egy német ügyvéd által képviselt magyar cégvezető fellebbezését, amit egy ellene még 2004. január másodikán kibocsátott nemzetközi elfogatóparancs visszavonása érdekében nyújtott be. A vállalkozót egy SoKo-akciócsoport munkabér-visszatartással és sikkasztással gyanúsítja; ő az egyike az immár két és fél éve tartó németországi munkaügyi razziák közel félezer magyar kárvallottjának.

Ebben az ügyben, csakúgy, mint a 2004 áprilisában, ki-lenc nappal Magyarország uniós csatlakozása előtt, kutyás, gépfegyveres német kommandósok rohanták le 23, Németországban dolgozó magyar cég ottani telephelyét. Egyidejűleg német kérésre a Legfőbb Ügyészség házkutatást rendelt el az érintett cégek hazai székhelyein, telephelyein is. A SoKo Pannonia fedőnevű akcióban a német hatóságok emberkereskedelemmel, feketemunkások foglalkoztatásával, járulékcsalással és más, hasonló bűncselekmények elkövetésével vádolták a magyar cégvezetőket. A legfőbb vádpont azonban az volt, hogy kiküldetésben foglalkoztatott munkásaik után nem fizettek társadalombiztosítási járulékot.

A magyar cégek itthon megfizették a törvényben előírt mértékű tb-járulékot, amit az
E 101-es nyomtatvány igazolt. Ezt az okmányt azonban a német hatóságok nem fogadták el. Szerintük az 1989-ben aláírt kétoldalú egyezményben meghatározott feltételek szerint Németországban működő cégek és azok kiküldetésben dolgozó munkásai érdemi hatósági kontroll nélkül kaphatják meg Magyarországon az E 101-es nyomtatványt.

Az Európai Bíróság 2006. január 26-án kihirdetett ítéletében úgy rendelkezett: az
E 101-es nyomtatványt mindaddig érvényesnek kell tekinteniük és el kell fogadniuk a munkavállalókat fogadó országoknak, amíg az azt kibocsátó ország vissza nem vonja, vagy nem érvényteleníti. A Müncheni Legfelsőbb Tartományi Bíróság azonban úgy határozott, hogy a törvényszék ítélete csak a munkaügyi és a szociális bíróságokat érinti, de nem vonatkozik a büntetőbíróságokra. Ezek szerint a SoKo-csoportok, a német ügyészségek és büntetőbíróságok továbbra is érvénytelennek tekinthetik a magyar munkavállalók érvényes E 101-es okmányait, s mint "biztosítással nem rendelkező feketemunkások" ellen, eljárást indíthatnak, elfogatóparancsot adhatnak ki.

Michael Fröschl ügyvéd szerint a német büntető-igazságszolgáltatás ezzel figyelmen kívül hagyja az Európai Unió jogrendszerét, fenntartja a SoKo Pannonia és a SoKo Bunda következtében fennálló jogbizonytalanságot. Fröschl szerint a kialakult helyzetre politikai megoldást kellene találni, csakúgy, mint a SoKo-ügyekéhez hasonló hátterű német- lengyel vitákban.

Egy éve, miután a Népszabadság elsőként beszámolt a magyar munkavállalókat megalázó helyzetbe hozó németországi munkaügyi razziákról, vegyes bizottság alakult az 1989-es kormányközi egyezmény alkalmazása körül kialakult anomáliák rendezésére. Az azóta eltelt egy év alatt a bizottság semmiféle kézzelfogható eredményt nem tudott felmutatni. A német bíróságok számos magyar cég ügyében megszüntették az eljárást, többeket már a kártérítési igényük benyújtására is felszólítottak, a SoKo-kommandók azonban továbbra is fenyegetik a magyar vállalkozásokat, a kiadott elfogatóparancsnok pedig továbbra is érvényben vannak.

Építkezés Berlinben - a Németországban dolgozó magyar cégek érdekében politikai megoldást sürgetnek