G8: a Közel-Keletről nincs egyetértés
A libanoni helyzet értékelésében Jacques Chirac francia elnök és George W. Bush az Izraellel kialakult háború közeli helyzetért a Hezbollahot okolta, amelyre nyomást kell gyakorolni. Ugyanakkor az orosz külügyminiszter szerint a fegyveres - a Nyugat többsége szerint terror-szervezetet tárgyaló félnek kell tekinteni. Szergej Lavrov tegnap kijelentette: a több szárnyból álló Hezbollah politikai mederbe való terelését támogatja. Szerinte a konfliktust a palesztin kérdéssel együtt kell kezelni. (Moszkva a radikális Hamasz palesztin szervezetet is inkább tekinti tárgyaló partnernek, mint a Nyugat.)
Angela Merkel német kancellár vasárnap este kijelentette: a G8-vezetők megállapodtak: kemény hangvételű üzenetet küldenek a Közel-Keleten harcban álló feleknek.
Ennek világos politikai tartalma van. Felkéri az izraeli katonák elrablóit, hogy engedjék szabadon túszaikat, Izraeltől pedig azt követeli, hogy állítsa le katonai műveleteit. A dokumentum egyben a résztvevők támogatásáról biztosítja a libanoni kormányt.
Ezenkívül csak az erős szél tette viharossá tegnap az általános vélemény szerint lagymatagra sikerült G8 szentpétervári csúcstalálkozóját. A hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország vezetőinek öszszejövetelén a fő témákban - az energetikai biztonság, Irán és Észak-Korea kérdésében - lényegében egyetértettek a felek. Ezt megerősítette Vlagyimir Putyin és George W. Bush csúcs előtti kétoldali találkozója is, igaz, az orosz elnök nem jutott megállapodásra amerikai kollégájával Oroszország felvételéről a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO). Moszkva legkorábban így jövő márciusban lehet WTO-tag.
A két államfő közös nyilatkozatot adott ki, amelyekben felszólítják Iránt, hogy reagáljon az ország vitatott atomenergetikai programjára adott nyugati javaslatra. Észak-Koreát pedig arra, hogy függeszsze fel a ballisztikus rakétákkal folytatott kísérleteit és térjen vissza a hatoldalú tárgyalásokhoz. A másik nyilatkozat egy korábban Irán számára tett orosz javaslatot is támogat: a nemzetközi urándúsító központ létrehozását 2008-ra, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelete alatt. Ez minden ország számára elérhetővé tetté a polgári felhasználást, megakadályozva az atomfegyver terjedését. Az egyezmény nem említi a lehetséges helyszínt, de Moszkva korábban a központot orosz területen javasolta létrehozni. Ez megfelel az "energetikai nagyhatalom" putyini doktrínájának.
A Szentpétervár melletti Sztrelnában a nyolcak megállapodtak abban, hogy össze kell hangolni az energetikai hálózatok védelmét a terrorakciókkal szemben.
Ahogy várható volt, a G8 tagjai nyilvánosan nem kritizálták az orosz demokrácia helyzetét (igaz, Bush pénteken az amerikai konzulátuson találkozott tizenöt oroszországi civil szervezet képviselőjével), sőt - miután Putyin a közös sajtótájékoztatón nagy sikert aratott azzal, hogy Moszkva nem kér az iraki típusú demokráciából - az amerikai elnök kijelentette: Oroszországban orosz stílusú a demokrácia, és nem kell, hogy amerikai legyen.