Bejrút déli külvárosait szombaton ismételten izraeli légi csapások érték, de a vasárnap hajnali bombázások voltak az eddigi legsúlyosabbak, mióta Izrael szerdán megtorló hadműveletet indított   két katonájának a Hezbollah gerillái által végrehajtott túszul ejtése után. A Hezbollah televíziója képeket mutatott a legújabb bombázásokról, az épületekből felszálló füstoszlopokról. A csatorna szerint légi csapás ért egy hidat is, amely az al-Hazmíjah negyedet köti össze a repülőtérre vezető úttal. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy harci gépei a Hezbollah főhadiszállását bombázták Dél-Bejrútban.

A déli külvárosok lakóinak többsége elhagyta otthonát, és a Bejrúttól keletre fekvő, főként síiták lakta, viszonylag biztonságos Bekaa-völgybe menekült. Izrael vasárnap arra figyelmeztette a libanoni hadsereget, hogy tartózkodjék az izraeli harci gépek lövetésétől, mert az offenzíva célja a Hezbollah gerillacsoport gyengítése. Az izraeli hadsereg szóvivője azt mondta, hogy a libanoni légvédelem pénteken tüzet nyitott egy izraeli harci gépre, amely a libanoni partok felett repült, de a gépet nem érte találat. A szóvivő szerint Izrael eddig vigyázott arra, hogy ne okozzon kárt a libanoni hadseregnek, de nem fog habozni csapást mérni bárkire, aki szembeszáll vele.

A Hezbollah vezetője vasárnap felszólította az arab és az iszlám világot, hogy támogassák a libanoni gerillaszervezet Izrael elleni harcát, amely csak most kezdődött igazán. A síita gerillaszervezet al-Manar tv-adóján sugárzott nyilatkozatában Sejk Haszán Naszrallah kijelentette: gerillái "teljes erejükkel" harcolnak, és "nem volt más választásuk", mint csapást mérni Haifa észak-izraeli városra, miután Izrael polgári lakosokat támadott meg Libanonban. "Mindaddig, amíg az ellenség nem korlátozza akcióit, nekünk is jogunk van ugyanígy tenni" - szögezte le Naszrallah. Egyúttal cáfolta, hogy iráni katonák segítenék a Hezbollah libanoni területről indított fegyveres akcióit.

Azokra a bírálatokra reagálva, miszerint szervezete a két izraeli katona múlt heti elrablásával a zsidó állammal szembeni fegyveres konfrontációba taszította Libanont, Naszrallah megpróbálta maga mögé állítani az arab és az iszlám országokat. "Az arab és a muzulmán népeknek színt kell vallaniuk jövőjüket és gyermekeik jövőjét illetően. Az arab és az iszlám világ népeinek történelmi lehetőségük nyílt arra, hogy vereséget mérjenek a cionista ellenségre... Mi most példát mutatunk nekik" -  hangoztatta a televízióban felvételről sugárzott beszédében a Hezbollah vezére.

Putyin szerint Izrael más célokat követ, mint a túszok kiszabadítása

Vlagyimir Putyin, aki a Nyolcak szentpétervári csúcsértekezletén elnököl, ezzel nyilván arra célzott a szombati nyitóvacsora után tartott éjféli sajtóértekezletén, hogy Libanonra mért légitámadásainak sorozatával Izrael meg akarja gyengíteni a síita Hezbollah milíciát, amely elrabolta két katonáját egy határon áthatoló rajtaütésben, és rakétákat lőtt ki északi területére. Putyin úgy vélte, hogy még nem merítettek ki minden eszközt a helyzet békés rendezésére a Közel-Keleten, és szorgalmazta: a Nyolcak dolgozzanak ki közös álláspontot a legnehezebb témákban, köztük a közel-keleti kérdésben.

A civil áldozatok sokasodásával a konfliktus rányomta bélyegét már a G8-csúcs nyitónapjára is. A nyolcak vasárnap keresik a megfelelő formulát arra, hogy nyomást fejtsenek ki a konfliktusban álló felekre. George Bush amerikai elnök Izrael pártját fogta, és a Hezbollahot kárhoztatta, míg Putyin aránytalannak ítélte az izraeli ellencsapást kettejük szombati találkozója után. Putyin álláspontját több más G8-tag is osztja. Bush arra törekszik, hogy a zárónyilatkozat világosan mutasson rá a Hezbollah, valamint Szíria és Irán felelősségére az Izraellel való konfliktusban - jelezte Stephen Hadley nemzetbiztonsági tanácsadó.

Putyin egyébként közölte, hogy a csúcs keretében máris megkezdték a volt szovjet köztársaságok "nyugtalan pontjainak" megtárgyalását, és Bushsal főleg Grúziát érintették. Putyin aggodalmát fejezte ki a dél-oszétiai feszültség miatt, amely nem csillapul.

Mihail Szaakasvili grúz elnök, aki a múlt héten felkereste Busht Washingtonban, megfogadta, hogy visszatéríti Dél-Oszétiát és a másik Grúziától elszakadt tartományt, Abháziát kormányának ellenőrzése alá. Oroszország békefenntartókat tart a két vele határos térségben és útlevéllel ruházta fel lakosságuk túlnyomó részét.

Az izraeli tévé szerint megsebesült a Hezbollah vezetője

Izraeli légitámadásban megsebesült a libanoni Hezbollah lázadószervezet vezetője vasárnap Bejrútban a Kettes csatorna izraeli kereskedelmi televízió szerint, de a szervezetnek egy neve elhallgatását kérő tisztségviselője  tagadta ezt, izraeli propagandafogásnak minősítette. Az al-Dzsazíra pánarab műholdas televízió bejrúti tudósítója idézett egy forrást, amely "nagyon közel áll" a Hezbollah vezetőjéhez, Haszan Naszrallah sejkhez, és eszerint a sejk egy "biztos helyen" tartózkodik.

Gadi Ejzenkraut tábornok, az izraeli vezérkar hadműveleti főnöke az izraeli katonai rádiónak azt mondta: a vezérkar úgy gondolja, hogy a Hezbollah vezetője egy óvóhelyen, mélyen a föld alatt húzza magát. A sejk legutóbb lehallgatott telefonbeszélgetéseinek elemzése alapján megállapították, hogy hangja "feszült és szorongással van tele" - tette hozzá a rádió. Jonanan Loker tábornok pedig a maga részéről közölte: a hadseregnek megvan az eszköze a föld alatti óvóhelyek megsemmisítésére.

A Hezbollah egy haifai olajfinomítót vett célba

A libanoni lázadószervezet egy haifai olajfinomítót vett célba rakétáival vasárnap reggel saját közlése szerint, amelyet a szervezet televíziója idézett. Közben azonban egy tudósító Bejrút déli részéből, ahol a Hezbollah fő létesítményei vannak, jelentette, hogy a vasárnap hajnali izraeli légitámadásokban teljesen megsemmisült a szervezet tévéadójának, az al-Manarnak a székháza, vagyis a tévé a székházat nélkülözve is tudta folytatni adását.

A Hezbollah közölte, hogy több tucatnyi rakétát indított el Haifa felé. Izraeli források szerint Haifában tíz rakéta csapódott be, méghozzá a vasútállomás környékén, éppen a legforgalmasabb időszakban, amikor sok dolgozó utazik vonattal Tel-Avivba. A sebesültek szám több tucatnyi. A támadások után tűz ütött ki a vasútállomáson. A hatóságok kérték a 250 ezer lakosú észak-izraeli város lakosságát, hogy menjenek az óvóhelyekre, mert esetleg újabb rakétatámadás éri a környéket.

A vasárnap reggeli rakétatámadásoknak kilenc halálos ás több tucatnyi sebesült áldozata van Haifában. Az izraeli-libanoni harcok szerdai kezdete óta másodszor érték el katyusák a várost, amely 35 kilométerre van a libanoni határtól.

Irán megfenyegette Izraelt

Irán a szíriai nép mellett áll - jelentette ki vasárnap Teheránban a külügyi szóvivő. Hamíd Reza Aszefi szavai szerint a zsidó államot "elképzelhetetlen mértékű veszteségek" érnék, amennyiben megtámadná a szomszédos Szíriát.

Az arab országot, amelyben jelentős síita kisebbség él, hagyományosan szoros szálak fűzik Iránhoz, ahol államvallás az iszlám síita ága. Mindkét országot úgy tekintik külföldön, mint a Libanonban parlamenti képviselettel és kormányzati pozíciókkal rendelkező Hezbollah gerillaszervezet fő támogatóját. A 3,6 millió lakosú Libanonban a síiták (1,2 millió) alkotják a legjelentősebb felekezetet, megelőzve a maronita keresztényeket (0,9 millió) és a szunnita muzulmánokat (0,75 millió).

Az izraeli kormányfő szerint semmi nem akadályozza meg Izraelt céljai elérésében, vagyis abban, hogy helyreállítsa a nyugalmat az ország északi részében, amelyre a Hezbollah libanoni lázadószervezet mintegy 400 rakétát lőtt ki az utóbbi öt napban. "A kormány mindent megtesz, amit megtehet céljainak eléréséért." A Hezbollah támadásainak "messze ható következményei lesznek az északi határon, Libanonban és az egész térségben. Nem szándékunk ártani a palesztin vagy a libanoni népnek, de nem hajlunk meg a fenyegetések előtt. Türelmeseknek kell lennünk, és hideg fejjel kell cselekednünk. Ennek a harcnak nincs időbeli korlátja" - jelentette ki Ehud Olmert az izraeli kormány vasárnap délelőtti ülésének kezdetén. "Harcunk igazságos és erkölcsös. A szabad világ minden népe hasonlóképpen cselekedne. A Hezbollah meg fog bukni" - tette hozzá a miniszterelnök.

4 százalékos tőzsdei gyengülés Haifa bombázására

A tőzsdemutató közel 12 százalékkal gyengült szerda délelőtt óta, amikor két izraeli katona foglyul ejtésére válaszul Izrael katonai akciót indított Libanon ellen. Röviddel 10 óra előtt a tel-avivi értéktőzsde 25 válogatott részvényének a mutatója 4 százalék gyengüléssel 718,70 ponton volt. Ugyanekkor a részvények szélesebb körét felölelő TA-100 index 4,2 százalékos veszteséggel 731,52 ponton állt.

Iráni gyártmányú rakéták csapódtak be Haifában

A nevük elhallgatását kérő szakemberek azt állították, hogy Fagr (Hajnal) típusú rakéták is becsapódtak Izrael harmadik legnagyobb városának a területén. Ezek az iráni rakéták jóval nagyobb robbanótöltetet képesek célba juttatni, mint a korábban Izraelre kilőtt hordozóeszközök. A rakéták kilenc személy halálát okozták, több mint tucatnyian megsebesültek.

Az izraeli hadsereg rádiója arról számolt be, hogy különleges egységek megsemmisítették a libanoni haderő valamennyi radarállomását. Erre azért volt szükség, mert a radarok Irán által szállított rakétákat irányítottak izraeli célpontokra - indokolta a lépést a hadsereg.

Haifa 40, Tel-Aviv pedig 140 kilométerre fekszik a libanoni határtól, amelynek túloldaláról a Hezbollah fegyveresei rakétákat lőnek ki Izrael települései felé. Egy izraeli tábornok a múlt héten aról beszélt, hogy az ellenséges rakéták a korábbi 30 kilométer helyett immár 70 kilométerre vagy még nagyobb távolságra levő célpontokra is képesek csapást mérni. A Haifa ellen intézett támadás után a Hezbollah bejelentette, hogy új, nagyobb hatótávolságú rakétákkal rendelkezik. "Harcosaink Raad-2 és Raad-3 típusú rakétákkal lőtték Haifát" - áll  a gerillaszervezet Bejrútban közzétett nyilatkozatában.

Az első Raad (Mennydörgés) típusú rakéták 2004-ben készültek Iránban. Internetes oldalakon szakértők úgy vélekednek, hogy e rakéták hatótávolsága 120 és 350 kilométer között van.

Iráni katonák harcolnak Libanonban?

Iráni katonák segítenek libanoni gerilláknak abban, hogy iráni gyártmányú rakétákat lőjenek ki Izrael területére - állította vasárnap egy izraeli tábornok. Udi Adam vezérőrnagy szavai szerint az izraeli hadsereg azonosított iráni katonákat Libanonban. A Haifa kikötővárosra kilőtt rakéták, amelyek kilenc izraeli lakos halálát okozták, szintén iráni gyártmányúak voltak - tette hozzá a tábornok.

Teherán nyomban cáfolta a fenti állítást, rámutatva, hogy a Hezbollah nem szorul külső segítségre. "Nincsenek (iráni) gárdisták Libanonban, s az sem felel meg a valóságnak, hogy (iráni) rakétákat szállítottunk volna a Hezbollahnak" - hangoztatta Hamíd Reza Aszefi.

Szíria megtorlással fenyegette meg Izraelt

Szíria azonnali, határozott és minden eszközre kiterjedő megtorlással fenyegette meg vasárnap Izraelt arra az esetre, ha az megtámadná. "Egy Szíria elleni bármilyen támadást határozottan és közvetlenül fogunk megtorolni, és ennek időtartama, valamint eszközei korlátlanok lesznek" - jelentette ki Mohszen Bilil tájékoztatási miniszter, akit a hivatalos szíriai hírügynökség idézett.

Szíriának ez az első hivatalos reakciója azóta, hogy öt nappal ezelőtt kirobbant az Izrael és a libanoni Hezbollah lázadószervezet közötti harc. Izrael a Hezbollah támogatásával vádolja Szíriát és Iránt, de szombaton leszögezte, hogy nem célja Szíriát megtámadni.

A dél-libanoni lakosságnak északra kell menekülnie

Az észak-izraeli területek katonai parancsnoka felszólította vasárnap a dél-libanoni lakosságot, hogy a következő néhány óra alatt meneküljön az arab ország északi részébe,  mert újabb izraeli támadás várható. A felszólítást minden bizonnyal az váltotta ki, hogy a Hezbollah lázadószervezet a reggeli órákban újabb rakétatámadást intézett Észak-Izrael, köztük Haifa ellen. "El akarjuk kerülni, hogy ártatlan áldozatok legyenek, ezért azt tanácsoljuk a dél-libanoni lakosságnak, hogy menjen az ország északi részébe" - mondta Udi Adam vezérőrnagy az AP televíziónak nyilatkozva.

Tízen keresték fel a damaszkuszi magyar nagykövetséget

Magyarország damaszkuszi nagykövetségével tíz olyan magyar lépett kapcsolatba, akik az izraeli bombázások miatt akarták elhagyni Libanont, ők mindannyian átjutottak Szíriába, és közülük hatan már meg is érkeztek Magyarországra - mondta vasárnap délelőtt Medgyes Péter damaszkuszi nagykövet. "Sikerült mindazokat a magyarokat áthoznunk Libanonból, akik onnan menekülnek" - fogalmazott Medgyes Péter, aki Damaszkuszból telefonon nyilatkozott. Ez annyit jelent, hogy a szombaton felszállt hat magyar a Damaszkuszból induló Malév-gépre, és hétfőn hajnalban további négyet fognak hazautaztatni a Malév járataival - fejtette ki a diplomata. Hozzátette: ők ezzel a tíz emberrel állnak kapcsolatban. A sajtó tudomása szerint száz magyar van Libanonban, mire Medgyes Péter azt mondta: tudomása szerint körülbelül ennyi magyar él Libanonban, de úgy tudja, nagy részük ott házasodott, és nem tud róla, hogy menekülni akarnának az országból.

350 külföldit menekítettek ki Libanonból vasárnap Szírián és Cipruson keresztül Olaszországba. A többségében európai - spanyol, olasz, osztrák, cseh és ír - evakuáltak egy nemzetközi akciónak köszönhetik, hogy elhagyhatták   az izraeli légicsapásokat elszenvedő közel-keleti országot. Az akciót a nagyobb európai fővárosok szerveztek meg a bajba jutott emberek megsegítésére. A csoport előbb öt repülőgéppel a szíriai Latakiából a ciprusi Larnaca repülőterére érkezett, majd onnan az olasz légierő egy C-130-as típusú gépe szállította őket Rómába. Szombaton a 116 spanyolt menekítettek ki Libanonból.

A külföldiek elszállítása folytatódik. A ciprusi külügyminisztérium közölte, hogy a szigetország kész százak, sőt ezrek fogadására. Nicosia zöld fényt adott az Európai Unió repülőgépeinek ahhoz, hogy Ciprus légikikötőit használják. Várhatóan az éjszaka egy Franciaország által bérlet komp érkezik meg Libanon partjaihoz. A közel-keleti államban jelenleg mintegy 20 ezer francia állampolgár - állandó jelleggel Libanonban lakók, illetve nyári szabadságukat ott töltők - tartózkodik. Gibraltárból is kifutott egy brit hadihajó, hogy brit alattvalókat szállítson biztonságos helyre Libanonból. A kis közel-keleti országban mintegy 10 ezer brit, illetve brit-libanoni állampolgár él.

Félmilliárd dollár az offenzíva által okozott veszteség

A libanoni pénzügyminiszter vasárnap közel félmilliárd dollárra becsülte azokat a közvetlen károkat, amelyeket országa elszenvedett az izraeli offenzíva kezdete óta. "A rombolás, mindenekelőtt az infrastruktúrában okozott károk értéke 400-500 millió dollárra emelkedett" - jelentette ki Dzsihád Azúr pénzügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy ezek csak hozzávetőleges számok, mivel az izraeli támadások folytatódása miatt egyelőre lehetetlen teljes körűen felmérni a keletkezett károkat. Szavai szerint mindezt tetézik a bevételkiesések; az izraeli támadások nyomán ugyanis gyakorlatilag összeomlott az országot 4-5 százalékos gazdasági növekedéssel kecsegtető idei turistaszezon. A háborús helyzet elriaszthatja azokat is, akik befektetni vagy beruházni készültek Libanonban.

(MTI)

Izrael bombázta Dél-Bejrútot, ahol a Hezbollah fõhadiszállása van