A tárgyalást követő sajtókonferencián Szili Katalin elmondta: a baráti légkörben lefolyt megbeszélésen az UMDSZ négy vezetőjével elsősorban a magyar-magyar kapcsolatok időszerű kérdéseit vitatták meg, különös tekintettel a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának idén szeptember 8-án sorra kerülő ülésére. Szili Katalin elmondta, a megbeszélésen nagy hangsúlyt kapott a két ország határ menti régiói közötti együttműködés elmélyítése, a határtérségek közös fejlesztését célzó Nyíregyházi Kezdeményezés folytatása.

A kárpátaljai magyarság anyaország általi támogatásáról szólva hangsúlyozta, hogy a jövőben erősödni fog a Szülőföld Alap, amelynek szeptemberi pályázati kiírásában helyet kap a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatása, köztük a beregszászi főiskoláé is. Ennek kapcsán az Országgyűlés elnöke elmondta, hogy az UMDSZ javasolta egy hosszú távú, politikamentes, a közép- és felsőfokú anyanyelvű oktatásra vonatkozó stratégia kialakítását, valamint egy magyar tannyelvű szakmunkásképző intézmény létrehozását a munkanélküliség leküzdése érdekében. A magyar szervezet indítványozta egy Szülőföld Ösztöndíj létrehozását a magyar nyelvű oktatás támogatása céljából, továbbá azt, hogy maradjon meg a kárpátaljai  magyar pedagógusok utazási és szakkönyvvásárlási támogatása és létesüljön kollégium a szórványban élő magyar gyermekek anyanyelvű oktatásának támogatására.

Szili Katalin elmondta, hogy Ukrajna és Szerbia kívül marad az Európai Unión, ezért az együttműködés keretén belül pozitív megkülönböztetést kell alkalmazni Kárpátalja és a Vajdaság vonatkozásában. Az UMDSZ-vezetők felvetésével egyetértve kiemelte, hogy az anyaországgal való kapcsolattartás megkönnyítését szolgálná egy új határátkelőhely megnyitása a kárpátaljai Kis- és Nagypalád, valamint a magyarországi Nagyhodos között, ahol hasonló a helyzet, mint az ukrán-szlovák határ által kettévágott Kis- és Nagyszelmencen.

Az Országgyűlés elnöke megígérte, hogy az ukrán legfelsőbb tanács elnökével tervezett szeptemberi találkozóján szóba hozza azokat a kérdéseket, amelyek fontosak a kárpátaljai magyarság fejlődése szempontjából. Szili Katalin Beregszászon felkereste a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, ahol Orosz Ildikó elnök és Soós Kálmán főigazgató kíséretében megtekintette a tanintézet nagyrészt magyarországi támogatással felújított épületrészét, elbeszélgetett a végzős diákokkal és szüleikkel.

Az Országgyűlés elnöke részt vett a főiskola végzős diákjainak a beregszászi református templomban megtartott diplomaátadási ünnepségén. Ünnepi beszédében Szili Katalin beszédében a "nemzet új pedagógusainak" képletes úti tarisznyájába elsőként a főiskola névadójának, II. Rákóczi Ferenc emlékét és tiszteletét tette, mivel a főiskola az ő méltó emléke, a magyar kultúra erős vára. Hozzátette, hogy "ma, amikor fájóan sok honfitársunk még a közigazgatási határokon kívülről kénytelen szemlélni az európai integrációs folyamatot, a hűség és az igazság parancsa nem lehet csupán az emlékezet múltba vesző fogalma. A magyar nép, nemzeti sajátosságaival, történelmi és kulturális hagyományaival nélkülözhetetlen ahhoz, hogy kontinensünk nagy nemzetközössége teljes legyen. Ezt tudnia kell minden magyarnak az anyaország határainak mindkét oldalán".

Második útravalóként Szili Katalin a nemzeti öntudatot említette, külön köszönetet mondva azoknak, akik a szülőföldön vállalják a tanítást, a tanulást, noha esetleg vállalhatnák a könnyebb anyaországi lehetőséget is. Befejezésül Szili Katalin hangsúlyozta: "Az anyaország mint állam lehet néha jó, néha kevésbé jó rokon. De az anyanemzet tagjai - köztük én is, mint felelős politikus - testvérként tekintek Önökre.

Az Országgyűlés elnöke délután megbeszélést folytat a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőivel és Munkácson Majnek Antal katolikus püspökkel. (MTI)