A The Guardian szerint 50, a Financial Times elemzői szerint 60 milliárd euró bevételtől esik el az Európai Unió a szervezett áfacsaló hálózatok tevékenysége miatt. Ez az összeg az ötszöröse a közösség foglalkoztatásra és szociális kiadásokra fordított költségvetésének, s valamivel több, mint amennyit agrártámogatásokra fordít. Csak Nagy-Britanniában évi ötmilliárd font, az éves áfabevétel 6,5 százaléka kerül a bűnszervezetekhez.

Magyarországon a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) évente mintegy 40 milliárd forintnyi elcsalt forgalmi adó után nyomoz. Tavaly, a szigorított ellenőrzések miatt elrendelt "áfavisszatartás" idején az ellenőrök a vizsgált adózóknál 9,7 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg.

Az Európai Unióban a "körhinta" módszerrel fosztogatják az államok költségvetéseit. Szervezett csoportok értékes, ám kisméretű, könnyen szállítható termékeket vásárolnak, amelyeket papíron egyik uniós tagállamból a másikba visznek, majd egy harmadikba és így tovább. Minden egyes adásvétel után visszaigénylik a vevők az áfát, amit soha senki nem fizetett meg.

Magyarországon manapság az importáfacsalás dívik. A magyar vámhivatalokban elvámoltatott árut papíron egy másik uniós tagállamba szállítják, ezért a vámkezeléskor nem kell megfizetni az importáfát. A terméket azonban adózatlanul Magyarországon hozzák forgalomba.

Az uniós és az egyes nemzeti költségvetéseket egyaránt milliárdokkal megkárosító szervezett áfa-csalások haszna a The Guardian elemzői szerint szervezett bűnözői csoportokhoz és terrorszervezetekhez kerül.

Független szakértők szerint részben a szervezett csalásoknak is köszönhetően egyetlen állam sem szedi be maradéktalanul az adókat, díjakat és illetékeket. Svájc és Svédország azon kevés ország közé tartozik, ahol a vállalatoktól és magánszemélyektől a törvényekben előírt adók 95 százalékát be is szedik. Magyarországon ez a "beszedési ráta" 70 százalék alatt van. A be nem szedett adók pedig a feketegazdaságot gazdagítják. Magyar szakértők a "számlabélyeg" bevezetésével vennék elejét a visszaéléseknek. Javaslatukat már eljuttatták a magyar kormány illetékeseinek, és sikerrel kecsegtető tárgyalásokat folytattak a bevezetéséről Brüsszelben Kovács László adóügyi biztossal.

Javaslatuk elfogadása (és az adótörvény módosítása) esetén valamennyi számlakibocsátónak számlabélyeget kellene ragasztania a számlájára. A számlabélyeg egy tízkarakteres, betű-szám kombinációval készülő öntapadós, hologramos, szigorú számadású bélyeg lenne, amit a számlakibocsátók az APEH-től rendelhetnének meg, s amit valamennyi számlára fel kellene ragasztaniuk. (A javaslattevők szerint a bélyeg árát az adóhatóságnak meg kellene térítenie a számlakibocsátóknak.)

Az egyik, nevének mellőzését kérő ötletgazda a Népszabadságnak azt mondta: ma a számítógépes programokkal készített számlák "semmiféle okirati jelleggel nem bírnak". A közönséges géppapírra kinyomtatott számlák alján ott áll ugyan, hogy a számla megfelel az ilyen-olyan rendelet előírásainak, a számlabefogadó azonban korántsem lehet biztos abban, hogy ez igaz is. A bélyeg felragasztásával a számla egyfajta speciális okirattá válna, amelynek befogadója biztos lehet abban, hogy a hamisítás ellen kellőképpen védett bélyeg alapján kétséget kizáróan azonosítani lehet a kibocsátót.

A szakértők a számlabélyeg meglétét az áfa-visszatérítés előfeltételéül szabnák.

Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint jó az elgondolás, de végrehajthatatlan. Évente százmilliárdos nagyságrendben bocsátanak ki számlákat a magyar vállalkozások, ennyi példányhoz bélyeget gyártani és azokat forgalmazni szinte lehetetlen. A bélyeghamisítók ellen nehéz védekezni, a visszaélések ellen így ez a rendszer sem nyújt megnyugtató védelmet

Európa legtöbb országában akár egy sajtpapírt is elfogadnak számlaként, s kevés olyan ország van, ahol - mint nálunk - kizárólag sorszámozott, szigorú számadású iratokat fogadnak el számlaként - mondta Zara.