Szárnypróbálgatás áldozatokkal
Rendkívül kis forgalmú vasútvonalak kerültek fel arra a huszonnyolcas listára, ahol - a kormány tervei szerint - decembertől megszűnne a személyszállítás. Ezzel a MÁV évente 6,9 milliárd forint veszteségétől szabadulhat meg és még attól, hogy kétszázmilliárd forintot költsön a kihasználatlan vonalak rendbetételére. A költségvetési megtakarítás - a kormány reményei szerint - elérheti a 40-50 milliárd forintot.
A megtakarítás árát azonban minden bizonnyal az utasok fizetik meg, igaz, nem beszélhetünk tömegekről: átlagosan, vonatonként húsz embert érint a változás. Erről friss hatástanulmány nem készült - ám a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) 2003-ban készült felméréséből az derül ki: a vonatok helyébe lépő autóbuszokkal a 28 most kiszemelt vonalon biztosan tovább tart majd az utazás, mint a vonatokkal.
Az íróasztalfiókból a napokban előkerült jelentésének legfontosabb megállapításai ezzel együtt egybecsengenek az aktuális kormányzati tervekkel. Így arról teljes az egyetértés, hogy a MÁV néhány száz kilométernyi vasútvonalán indokolt a személyszállítás leállítása. Más kérdés, hogy a bezárandó vonalak kiválasztásánál, a megszüntetendő pályahosszok megállapításánál azért fellelhetők véleménykülönbségek.
A kisebb kényelmetlenségek elviselésére kétségtelenül okot adó költségcsökkentő lépések sorozatának egyik leglátványosabb állomása a decemberi menetrendváltáskor 942 kilométernyi MÁV-szárnyvonal bezárása lesz. Az ésszerűsítéshez az alapot a MÁV tavaly elkészült fedezetvizsgálata adta. Ez ugyanis kimutatta: az állami vasút 7500 kilométeres vonalhálózatából háromezer kilométeren a bevételek a vonatközlekedés közvetlen költségeit sem fedezik. A gazdaságtalanságuk miatt bezárható vonalak körét ugyanakkor most is leszűkítette, hogy több mint 1500 kilométeren a vonatoknak nincs versenytársuk, pótlásuk a helyi közúthálózat adottságai miatt buszokkal nem lehetséges.
A KTI szakértői három éve hatvan mellékvonal 2400 kilométerén vizsgálódtak, és úgy találták: a vasúti személyszállítást 900 kilométernyi szárnyvonalon fenn kell tartani, 616 kilométeren viszont a vonatokat érdemes lenne autóbuszokra váltani.
A felmérés szerint a bezárható vonalak közül 255 kilométeren a járatok leállítása az állam és az utasok számára egyaránt előnyös lenne, 360 kilométeren pedig az utasoknak csupán minimális kompromisszumot kellene kötniük. A szakértők vaskos jelentéséből azonban kiderül az is: a bezárható vonalak hossza ennél nagyobb is lehetne. További 846 kilométernyi szárnyvonalon ugyanis a vizsgálódás nem hozott egyértelmű eredményt. A döntéshez tehát az eddiginél részletesebb felmérésekre lenne szükség.
Apró szépséghiba, hogy a KTI vizsgálatában és a kormány bezárási listáján egyaránt szereplő huszonkét vasútvonal többségénél az utasok rosszul járnak majd az autóbuszokkal. Meglehet, hogy az új jármű kényelmesebb - nyáron hűvösebb, télen melegebb - lesz a vonatnál, de lassabban és hosszabb úton jut majd el úti céljához. A bezárásra ítélt maradék hat vonal esetében viszont egyelőre csak találgatni lehet. Ezek ugyanis a KTI vizsgálatában nem szerepeltek.
A vonalak lezárása elvileg nem érint majd hatalmas tömegeket: a forgalom-összesítő statisztikák szerint átlagosan 19 utasról van szó. A Pápa-Csorna vonal átlag kilenc utasának például arra kell felkészülnie, hogy az autóbuszok útvonala 56 százalékkal lesz hosszabb a vonatokénál, a menetidő pedig 84 százalékkal is megnőhet. Ami miatt viszont nem kell, hogy fájjon a fejük: a helyi Volán-társaságnak a szolgáltatás ellátásához valószínűleg új autóbuszokat kell vennie - több tízmillió forint költséggel.
Az évekkel ezelőtt elkészült számítások szerint az átlagos jegyár 125 százalékkal is magasabb lehetne az eddiginél. A korabeli prognózisok készítői azonban azzal nem számolhattak, hogy míg két település földrajzi távolsága aligha változik néhány év alatt, a helyközi személyszállítás tarifarendszere alaposan átalakulhat.
A kormányzati ígéretek szerint legalábbis decemberre nemcsak a MÁV és a Volán menetrendjét, hanem a két szolgáltató viteldíjainak rendszerét is összehangolják. Megszűnnek az utazási távolsághoz kötött jegyárak, és a vonatokon, illetve autóbuszokon egyaránt az adott útra érvényes jegyekkel lehet majd utazni. Így a gazdasági minisztérium tartja magát ahhoz a vállalásához, hogy a buszokkal többet és tovább utazni éppen annyiba kerül majd, mint a vonatokon zötykölődni.