Önkormányzati harc a mellékvonalakért
Kunszentmiklóson tartott tegnap rendkívüli ülést a Vasutas Települések Szövetsége, amely 201 önkormányzatot képvisel. Kaszai János, a szövetség elnöke, Vésztő város polgármestere bevezetőjében elmondta: az érintett települések vezetői az újságokból tudták meg, hogy a kormány 28 vasúti mellékvonal bezárásáról döntött, összesen 940 kilométer hosszúságban. A döntést - amely 890 ezer ember sorsát érinti - nem előzte meg konzultáció, még a folyamatban lévő balassagyarmati és vésztői modellkísérlet eredményét sem várták meg. Ennek hiányában kétségbe vonják a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által nyilvánosságra hozott adatokat: csak a modellkísérlet befejezése után derülhetett volna ugyanis ki, hogy a vonalaknak mennyi a saját költségük.
A felszólaló polgármesterek egyhangúlag kifogásolták a döntést. Mint elmondták: nemcsak az önkormányzatokat nem kérdezték meg, hanem az érintett térségek vállalkozóit sem. A második nemzeti fejlesztési terv előkészítése során számos helyen várnak befektetőket - az érdeklődők általában feltételül szabják az olcsóbb szállítási lehetőséget, ami a mellékvonalak bezárásával megszűnik. Volt, aki megjegyezte: a személyszállításban, ahol a vonat nem gazdaságos, az autóbusz-közlekedés is ráfizetéses. Ezért ugyanolyan érvek alapján azt is megszüntethetik egyik napról a másikra.
A 28 mellékvonal bezárása az ország leghátrányosabb helyzetű térségeit és azok lakosságát érinti. A döntés nem veszi figyelembe a turizmus, illetve az uniós csatlakozás következtében egyre inkább átjárható határokon keresztüli kapcsolatok nyújtotta jövőbeli lehetőségeket. Azt sem tudni, ha bezárják a vasútvonalakat, miből lesz pénz körülbelül 1000 új autóbuszra, amellyel a Volán vállalatok állományát bővíteni kellene, illetve miből újítják fel a rossz állapotú, balesetveszélyes közutakat.
Szűcs Lajos, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közlekedéspolitikai főosztályvezetője kijelentette: nincs szó az említett 28 mellékvonal bezárásáról, csupán a személyforgalom szüneteltetéséről. A kormány szeptemberben és októberben két további tárgyalás után hoz végleges döntést - előzőleg azonban régiónként egyeztetve értekezletet tartanak az érintett önkormányzatok képviselőivel.
A jelenlévők nyilatkozatot fogadtak el, amelyben visszautasítják a kormány döntését, és annak visszavonását követelik.