Az európai kulturális örökségi jegyzék létrehozásáról Magyarország, Spanyolország és Franciaország terjesztett elő egy szándéknyilatkozatot idén májusban. Az indok: nehézkesen, lassan kerülnek fel a tagságra érdemesített építészeti emlékek, természeti különlegességek az UNESCO világörökségi listájára. Mint arról lapunkban beszámoltunk, a három állam szerint egy új lajstrom lehet a megoldás. A francia ötlethez hamarosan csatlakozott az említett két másik ország.

A lényeg: kell egy gyorsabb, rugalmasabb lista, amelyre olyan nevezetességek kerülnek fel, amelyek révén az európai országok lakói többet tudhatnak meg a többi országról, a kontinens kultúrájáról, az itt élők mindennapjait befolyásoló folyamatokról. Magyarország akkori kulturális minisztere, Bozóki András azt javasolta, hogy a világörökségtől eltérően Európa esetében ne válasszák szét az épített örökséget a szellemi örökségtől. A mostani párizsi egyeztetésen a küldöttek támogatták ezt az elképzelést. Azt még nem döntötték el, hogy a listás tagságot milyen logóval jelölik, de az már biztos, hogy a hatóságok mellett a helyi közösségek is ajánlhatnak emlékhelyeket.

Olyan helyszíneket is, amelyek az adott ország szellemi életében játszottak fontos szerepet. Ilyen lehet az athéni agora, ahol elsőként ültették át a gyakorlatba a demokrácia eszméjét. Ilyen lehet Fertőd, ahol Joseph Haydn megteremtette a szimfónia műfaját. Ide- sorolható a gdanski hajógyár, a lengyel Szolidaritás szakszervezet bölcsője. Magyar listás hely lehet az egykori vasfüggöny környéke, az esztergomi bazilika, a Nyugat irodalmárai által sűrűn látogatott kávéházak. Átfedések is elképzelhetők az UNESCO-listával, de ez nem baj. A lényeg, hogy olyan elemeket keresnek, amelyekből összeáll "az európaiság lényege". Valószínűnek látszik, hogy a listát jövő márciusban teszik közzé.