"megállt egy sarkon sírni ő is"

"nem tudnám hogyan leírni,mintha felébredt volna az alvó hím, és az volt a legszebb az egészben,hogy valóban, igazán szabadok voltunk, még egymástól is, mégis teljesbiztonságban, azt mondtam neki közben egyszer: szeretlek" - írja Kurama a Szex és én-blogban.

Kurama: szabadság

"Gyakoroltam a szabadságot.

Hmm, érdekes és új élmény volt.

Az úgy volt, hogy tegnap este a fiam nem akart lejönni velem futni,mert éppen lusta disznó korszakát éli, ugyanis, amint eltűntem alakásból, H-nak hála, azonnal felélénkült és ugrálni kezdett az apjafején, csak addig volt fáradt, amíg a futásról volt szó, szóval, mivelnem akart velem lejönni futni, én meg kihagytam két napot és igenisfutni akartam, amit napközben nem lehet, mert akkor legfeljebb kétlépésem van, aztán az ájulás az aszfalton, felhívtam H-t, nincs-e egyórája, mert mennék nagyon, és volt neki, felszaladt hozzánk, én meg le,isteni volt, végre eljött a gép-korszak, én ezt csak így hívom, amikormár nem szenvedek futás közben, amikor már visz a lábam, a testem, mintegy gép, ez a legjobb az egészben, amikor eljön ez az állapot, és mégkét kört rá tudtam volna tenni, ha H-nak nem lett volna szabott azideje, amiről aztán később kiderült, mégsem olyan nagyon szabott, tehátfutás után éppen tornáztam, amikor lejöttek, mert H-nak már menniekellett, a fiam ott rohangált körülöttem, amíg befejeztem a tornát és anyújtást, még mondta is, hogy „amikor lementél futni, rögtön aktívlettem”, így mondta, ezekkel a szavakkal, a gyermeklélek rejtélyei,apja közben elindult az autóval, a gyerek

aligvártuk, hogy a gyerek végre elaludjon, aztán egymásnak estünk
szaladt mellette az utcavégéig, majd vissza hozzám és elkezdett sírni, hogy de ő apával akartmenni, mert annyira hiányzik neki, ezen a héten csak egyszer aludtnálunk, persze, mert ebben a tetőtéri hőségben képtelen aludni, de eztegy kisfiú nem tudja megérteni, majd megszakadt érte a szívem, ezeketaz érzéseket gyűlölöm, próbáltam nyugtatni, hiszen ma este elmennekegyütt egy hétre csónaktúrára, szóval, hogy ne aggódjon, hiszen együttlesznek most sokáig, ilyen nyomott szövegek bírtak kijönni a számon, deő nem nyugodott, végül feljöttünk és telefonált az apjának, akivisszajött hozzá, hozott neki gyümölcsöt, majd beült mellém, miközbenírtam és azt mondta: na, ezt nem, ettől kiborul, ahogy futott mellettea gyerek, utána megállt egy sarkon sírni ő is, most mit csináljakveletek?, mit tudok én segíteni két fájó férfiszívnek, H-t is próbáltammegnyugtatni, persze neki is csak nyomott szavak jutottak, az ilyetlegfeljebb megérteni lehet, elmúlasztani nem, de azért mndtam neki,hogy ebben a felfokozott érzelmi kavalkádban benne van erősen acsónaktúra, a várakozás, az izgalom, így is van, tudta ő is, de ezazért vajmi keveset segített.

Végül H ittmaradt, hogy megvárja, míg a fiunk elalszik, aztánvalahogy, egyszercsak, fogalmam sincs, hogyan, de felszikrázott valamia testünkben, mindkettőnkében egyszerre, H sokat fogyott, amióta elmentés nem iszik, megváltozott az illata is, később mondta, hogy azalkoholistát már messziről felismerni a szagáról, nem tudtam velevitatkozni, szóval, egyszerre csak tüzek keringtek körülöttünk, aligvártuk, hogy a gyerek végre elaludjon, aztán egymásnak estünk,döbbenetes volt, szabad volt, kötöttségek nélküli, önmagáért valószeretkezés, H is más volt, mint régen, és én is, utána azt mondta, jóttett nekem a szabadság, végre lehetett velem játszani is, nekem megnagyon tetszett az új szín H szexualitásában, nem tudnám hogyan leírni,mintha felébredt volna az alvó hím, és az volt a legszebb az egészben,hogy valóban, igazán szabadok voltunk, még egymástól is, mégis teljesbiztonságban, azt mondtam neki közben egyszer: szeretlek, és értette,pontosan értette, ennek semmi köze a szerelemhez, se az együttéléshez,se semmihez tulajdonképpen, ez az ott és akkor szeretete volt, örülök,hogy megismertem az érzést.

Utána beszélgettünk, azt mondta, sejtése szerint M olvassa a blogot(ajvé, már megint!), és nem akarja megbántani, kéri, ne írjam meg, aztválaszoltam: ezt nem, ezt többé nem, V bilincsét leráztam, többet nemveszek magamra, bólintott: jó, akkor írd meg, és mosolygott,megköszöntem neki.

Még nem tudom pontosan, mi volt ez, de talán nem is kell tudnom,talán nem kell mindent kategorizálni, tenni valahová, csak volt és jóvolt, és az érzés, ami maradt utána, a végtelenség érzése, az mindentleír." Tovább a blogba

KingaBrit: GoldenBlog rejtély.

" Szoval ott van A vajszinu az elso 100-ban, ami nagy megtiszteltetes." Tovább a blogba

Balla D.:Ukrán rulett

"Az ukrán rulett veszettül pörög, alig-alig tudhatjuk, milyen hatalmi ésgazdasági érdekek és ellenérdekek húzódnak a háttérben a nyugatielvárásoktól az ukrajnai oligárchákon át egészen Putyinig. Leginkábbcsak a kulcsszereplők nevét ismerjük, jelenleg ennek a négypolitikusnak... Tovább a blogba

marlonbrandy: katasztrojka

egy mai orosz regény - tovább a blogba

Araki bajban van

(nolblog)

Kurama: szaladjon gyorsan a nõ karjaiba
Kurama: szaladjon gyorsan a nõ karjaiba
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.