Milliárdos büntetés a MÁV-nak

Uniós versenyszabályokat is sértett a vasúttársaság, amiért versenytársainak megnehezítette a korábban kizárólagos használatában lévő pálya használatát.

Kereken egymilliárd forint versenybírságot kell a MÁV Zrt.-nek átutalni a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) számlájára gazdasági erőfölénnyel való visszaélésért. A Versenytanács indoklása szerint a korábban monopolhelyzetet élvező állami cég a hazai teherszállítási piac 2004-es megnyitása után versenytársainak tudatosan megnehezítette a hozzáférést a korábban kizárólagos használatában lévő infrastruktúrához. A hazai sínpálya előnyét a MÁV-nak nem eshetett nehezére kihasználni: a zrt. tulajdonában vagy kezelésében lévő iparvágányok működtetését ugyanis éveken át a MÁV Árufuvarozási Üzletága látta el, amely a 2004-es nyitással piacra lépett magánvasutak fő versenytársának számított. Ennek fényében nem túl meglepő, hogy nem sietett megkönynyíteni a versenytársak életét, így a pályahasználati szerződés előfeltételeként versenyjogilag indokolatlan bankgaranciát követelt meg a pályázóktól, a GVH szerint a szerződéshez jutott vállalkozásoknak pedig nehezítette, illetve megakadályozta a hozzáférést a kezelésében álló ipari és rakodóvágányokhoz. A Versenytanács súlyosan versenykorlátozónak minősítette azokat a kizárólagos szállítási keretmegállapodásokat, amelyeket a MÁV a piacnyitást megelőzően, illetve közvetlen utána kötött a többek között a Mol, a BorsodChem, a Mátrai Erőmű és a Magyar Alumínium Rt. nevében eljáró fuvarozókkal. A kiemelt jelentőségű fuvaroztató cégekkel kötött megállapodás eredményeként azok akkor sem fordulhattak magántársaságokhoz, ha azok a MÁV-nál kedvezőbb feltételeket kínáltak. Megkeresésünkre a MÁV szóvivője elzárkózott a határozat kommentálásától, mondván, hogy még nem kapták kézhez írásban a GVH-határozat indoklását, így arra sem válaszolt, hogy a Versenytanács döntésével szemben kívánnak-e élni a jogorvoslat lehetőségével.

A milliárdos versenybírság kiszabásakor az ilyenkor szokásos szempontok - az érintett üzletág mérete, a jogsértő gyakorlatból származó jövedelem mennyisége, jogsértés időtartama - mellett különös súllyal esett latba, hogy az állam által elhatározott piacnyitást akadályozó, korábban monopolhelyzetet élvező vállalkozásról van szó.

l A hazai vasút 2004. júniusi részleges liberalizációja óta nyolc országos engedéllyel rendelkező vasúttársaság, közülük öt magáncég szerelvényei gurulnak a pályán. Bár a Magyar Vasúti Hivatal idei kimutatása szerint a vasúti áruszállítási piacot továbbra is a MÁV tulajdonában lévő MÁV Cargo Zrt. dominanciája jellemzi, a jelentés megállapításai szerint "a piac szerkezete kedvezőbbé vált". Az új társaságok helyzetét az is nagyban megnehezíti, hogy a vasúti áruszállítás jövedelmezősége alacsony, a hazai vállalkozások veszteségesek, vagy minimális tőkearányos megtérüléssel működnek.

A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. mellett a nyitáskor indult a Floyd Kft. és a Magyar Magánvasút (MMV) Rt., a MÁV résztulajdonban lévő hulladékhasznosítással és hulladékok fuvarozásával foglalkozó MÁV Rec Kft., illetve a szlovák és magyar magántőkét is felvonultató Central European Railway Rt. Sorrendben a legfiatalabb a 2006 elején engedélyt kapott Train Hungary Magánvasút Kft.

A vasúti személyszállítást a liberalizáció első fázisa nem érintette, itt az EU 2010-et jelölte meg a piacnyitás dátumaként. Ebben a komoly versenytárs nélküli szegmensben a MÁV a meghatározó, mellette eltörpül a GYSEV Zrt. két és fél millió körüli átlagos utasforgalma, illetve a térségi vasútnak tekinthető 20 független társaság.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.