Korántsem biztos, hogy a választási hajrában beígért tempóban és mennyiségben újul meg, illetve épül ki a magyarországi közúthálózat. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanis többek között arra tett ígéretet a külföldi befektetők előtt két héttel ezelőtt tartott előadásában Londonban és Frankfurtban, hogy a büdzsé kiadási oldalát a kormányzati beruházások visszafogásával is karcsúsítják jövőre - ide nem értve az uniós társfinanszírozásra szánt pénzeket. A lapunk birtokába került előadás az eddig körvonalazottakhoz képest egészen konkrét számokkal szolgál a kormány által nagy vonalakban már összerakott új konvergenciapályáról, amelyet precíz háttérszámításokkal augusztus 31-ig kell szállítania a kormánynak Brüsszelbe. E szerint idén a GDP arányában mért 8, 2007-re 4,1, 2008-ra pedig 2,6 százalékos államháztartási hiánnyal számol a kabinet a nyugdíjkorrekciós tétel levonása után. Ez utóbbival együtt az idén a GDP 9,5, jövőre 5,0, 2008-ban pedig 3,2 százalékát érheti el a deficit. Az euró-csatlakozás kritériumainak teljesítésével így meg is lenne az ország 2008-ban, feltéve, hogy az inflációt és az államadósság szintjét is a maastrichti határok alá sikerül addigra szorítani.

Ennek alátámasztása érdekében a költségvetésnek mind kiadási, mind bevételi oldalán grandiózus átalakítási terveket mutatott be a miniszterelnök. Az egyensúly helyreállításához a bevételek várható növekedése járul majd hozzá nagyobb mértékben: a tervek szerint a GDP 4,2 százalékával, vagyis mintegy ezermilliárd forinttal nőnek a bevételek, és a GDP 3,6 százalékával, 850-870 milliárd forinttal apadnak a kiadások.

Az eddig is világos volt, hogy a bevételi oldal növekedésében az adóemeléseké és az új adónemeké lesz a fő szerep, a kiadások lefaragásának módját ellenben meglehetősen elnagyoltan kommunikálta a kabinet. A külföldi befektetőknek szánt előadásanyagból azonban kiderül, az elosztási rendszerek tervezett reformjától mekkora összegű megtakarítás várható, s melyek a főbb intézkedések.

A 2007-re előirányzott lista meglepő tétele a kormányzat beruházási kiadásainak visszafogása - ide nem értve az uniós társfinanszírozásra fordítandó pénzeket -, a GDP két százalékának megfelelő kiadáscsökkenést emellett a közszférában bevezetendő új (teljesítményelvű) bérezési szisztéma, az ártámogatási rendszerek (gáz, közlekedés) átalakítása garantálhatja. Ez utóbbitól 2007-ben mintegy 39 milliárd forintos (140 millió eurós), 2008-ban pedig több mint 77 milliárd forintos (28 millió eurós) megtakarítás várható.

Az állam- és a közigazgatásban megvalósítandó, összesen 14 ezer fős létszámleépítés a tervek szerint jövőre 38,8, 2008-ban pedig 63,8 milliárd forinttal (140, illetve 230 millió euró) mérsékli a kiadásokat. Az önkormányzati reform már bizonytalanabb, ami a költségvetésre gyakorolt hatását illeti: itt a hivatali szervezet átalakítása nyomán 55-110 milliárd forintos (200-400 millió euró) megtakarítással kalkulált a kabinet - igaz, még a parlamenti szavazás sikertelensége előtt. A közoktatásban pusztán az óraszám emelésével jövőre 33,2, 2008-ban pedig 77,6 milliárd forinttal (120, illetve 280 millió euró) szűkítené a keretet a kormány.

A megszorító intézkedések a kabinet számításai szerint az idei évre várható 4-ről jövőre 2 százalékra viszik le a gazdasági növekedés ütemét, ami 2008-ban ismét magasabb, 3 százalék lehet. Az infláció pedig - nagyrészt az áfaemelés hatásának köszönhetően - idén 3, jövőre 5,5 százalékra nőhet, 2008-ra viszont ismét az eurócsatlakozáshoz szükséges szint, a 3 százalék megközelítését ígéri a kormány. A háztartások fogyasztása a növekvő adóterhek és árak mellett így jövőre már csökken, míg az idén még növekedést várnak. A vállalati szektor beruházási kedve szintén alábbhagy a felvázolt pálya szerint: az idei 8,8-ról 5 százalékra csökken, majd egy százalékponttal nő az invesztíciók üteme.