A leépítés mértékét már megszabták, arról azonban, hogy ettől miként javulhat az államigazgatás hatékonysága és a közszolgáltatások színvonala, eddig kevés szó esett - állítja több közigazgatási vezető. Elsősorban azt kifogásolják, hogy egyelőre csak az elbocsátások mértékéről kaptak tájékoztatást, miközben a feladat- és hatáskörök esetleges változásáról alig tudnak valamit. Egyesek szerint nem zárható ki, hogy bizonyos hivatalokban a "reform" mindössze a létszámcsökkentést jelenti. A leépítés ugyanis nem csak azokra a hatóságokra terjed ki, amelyekre összevonás vár: mindenütt - a mai és a jövőben ellátandó feladatoktól függetlenül - legalább tízszázalékos létszámcsökkentést kell végrehajtani.

- Az államnak előbb el kellene döntenie, hogy a közszolgáltatások milyen körét kívánja maga biztosítani, majd ehhez megfelelő struktúrát kellene kialakítania, és csak utolsó lépésként szabhatná meg az ehhez szükséges létszámot - jelentette ki kérdésünkre Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Szerinte ma nem ez történik: kiszámolták, hogy az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében mennyi pénzt kell megtakarítani, majd ennek alapján meghatározták a leépítés mértékét. Végül a gombhoz igazítják a kabátot - állítja -, vagyis: a megmaradó apparátushoz szabják a feladatokat.

Szabó azért is vitatja a reform megalapozottságát, mert a leépítések olyan területeket is érintettek - például a környezetvédelmet vagy a vízügyet -, ahol az állam növekvő szerepvállalására lenne szükség. Az érdekképviseletek többször is kérték, hogy betekinthessenek az intézkedéseket megalapozó hatástanulmányokba, de nem kaptak erre lehetőséget. Szabó nem vitatja, hogy készültek ilyenek, de ezek a dokumentumok szerinte a kormány féltve őrzött titkai közé tartoznak.

Az Új egyensúly programban az olvasható: "indokolt, hogy a helyi önkormányzatok öt százalékkal csökkentsék igazgatási költségeiket".

- Ez persze nem újdonság, hiszen az utóbbi néhány évben mindig legalább kétszázalékos leépítést vártak el a településektől - mondta erre Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. A feladatok és a hatáskörök újragondolása, illetve azok differenciált telepítése nélkül viszont szerinte már nincs mód újabb létszámcsökkentésre. El kell dönteni, hogy a meglévő önkormányzati hivatalok és jegyzőségek mely feladataira nincs szükség, és a létszámról csak ezt követően érdemes vitatkozni - tartja Zongor.

- A döntéseket a feladatok több hónapig tartó átvilágítása előzte meg - tudatta lapunkkal Szilvásy György. A kancelláriaminiszter szerint a kormányhatározat alapjául részben a Sárközy Tamás készítette tanulmányok, részben a MeH és a PM által elvégzett funkcióelemzések szolgálnak, a fókuszban pedig egy modern, szolgáltató állam létrehozása áll. Szilvásy kiemelte: az előkészítő dokumentumokból bizonyos szervezeti összevonások, illetve néhány intézmény esetében létszámleépítések is következnek. Abban a kérdésben pedig - mondta -, hogy az állam miként határozza meg saját feladatait, nem vethető fel a szakszervezetekkel való egyeztetés igénye, de a fennmaradó létszámról és a távozókról természetesen egyeztetnek az érdekszövetségekkel.