A német cég cserébe egy oroszországi gázmező negyedrészét kapja. A megállapodás elvi, a részleteket most dolgozzák ki, és szükség van a magyar és az uniós hatóságok engedélyére is, a magyar részvények csak jövőre kerülhetnek ténylegesen a Gazprom kezébe. Magyarország valószínűleg nem gördít akadályt az ügylet elé: a gazdasági miniszter most tájékozódna a német és az orosz elképzelésekről. Korábban azt is kifejtette: számára lényegtelen, hogy magáncégek milyen tulajdonban vannak.

Az üzlet persze nem csak két magáncég megállapodása: a tétje az uniós energiaszállítások jövője és persze - ennél is tágabban gondolkodva - az orosz állam és az unió kapcsolata. A bejelentés időzítése sem véletlen: miután a megállapodást nem sikerült tető alá hozni Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök áprilisi tomszki találkozóján, új aprópót a közelgő szentpétervári G8-csúcs jelentett.

A megegyezés - mint azt a Gazpromnál hangsúlyozták - Putyin energiabiztonsági koncepcióját tükrözi. Az elnök szerint ugyanis a tulajdonosi összefonódások garantálják az ellátás biztonságát. Értsd: az orosz cégeknek részt kell adni az uniós energiaüzletből is, ha Európának szüksége van az ottani olajra és gázra. Ezek után nem meglepő, hogy az E.ON azt hangsúlyozta az ügylet és a gázmező-részesedés megszerzése kapcsán: a növekvő kereslet láttán tesz lépéseket a jövőben szükségessé váló európai gázszállítások garantálására.