Bodnár Gáspár a projektismertető tanácskozáson elmondta: a 400 millió forint értékű, 2007 végére elkészülő tervek összehangolják a két ország vízügyi szervezeteinek feladatait 19 magyar és 36 ukrán település árvízi biztonsága érdekében. Hozzátette, hogy az unió 95 százalékos arányban támogatja a tervkészítés költségeit, míg 20 millió forintot a Brüsszelnél sikerrel pályázott nyíregyházi vízügyi igazgatóság biztosít.

Az igazgató kifejtette, hogy a koncepció magába foglalja majd a Tisza és a Borzsa folyó kárpátaljai árvízvédelmi töltéseinek megerősítését, valamint magashegyi, illetve síkvidéki vésztározók építését a két ország területén. A gátakat Bene és Mezővári, illetve Mezővári és Badaló között, összesen 16,1 kilométer hosszan erősítenék meg Ukrajnában.

A magashegyi árvíztározó - amely nagy árhullámok esetén vizet fogadna be - szintén a szomszédos országban, Zangatánál épülne. A síkvidéki vésztározók egyike a kárpátaljai Harangláb és Szalóka térségében, míg a másik magyar oldalon, Gulács-Jánd körzetében lenne. Bodnár Gáspár hangsúlyozta: az árvízvédelem és vízgazdálkodás a két ország közös feladata a 938 négyzetkilométeres beregi tájegységben, amelynek területe 40 százalékban Magyarországon, 60 százalékban pedig Ukrajnában van. A vízügyi létesítmények - mutatott rá - több ponton találkoznak egymással, így csak együtt képesek a kívánt feladatok ellátására.

A nyíregyházi és az ungvári vízügyi igazgatóság közösen készíti a terveket, és abban hatástanulmány és terep modellkísérletekkel közreműködik a budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem szakembergárdája, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia érintett szakosztálya, a beregi tájvédelmi körzetre tekintettel a Hortobágyi Nemzeti Park és - civil szervezetként - a nyíregyházi E-Misszió Természetvédelmi Egyesület. (MTI)