A zenészek egy nyelvet beszélnek
- Vásáry Tamás már régóta szeretett volna létrehozni egy ilyen zenekart külföldi minták alapján, a mi egyesületünk pedig Európa egyik legnagyobb ifjúsági rendezvényét szervezi már évek óta - mondja Farkas Gábor, az Európa Jövője Egyesület elnöke, a program vezetője. A zenekart nem csak erre a két koncertre akarják megszervezni: úgy tervezik, hogy állandó zenei műhelyt hoznak létre Kecskeméten, ahol évente egyszer neves karmesterek vezetésével a világ minden tájáról érkezett fiatal zenészek játszhatnak együtt.
Idén januárban először küldték szét több száz hazai és külföldi zenei intézetbe a felhívást, hogy hangszerükön legalább nyolc éve játszó, zenekari tapasztalattal rendelkező 17-30 év közötti fiatalok jelentkezését várják. A nagyjából százötven jelentkező CD-n beküldött felvételeit (Mozart-, Bartók-, Kodály- és Liszt-műveket) a Zeneakadémia tanárai hallgatták meg. Végül is húsz ország kilencvenhárom fiatalja kezdte el a próbákat a múlt héten, Kecskeméten Vásáry Tamás vezetésével. Ausztráliától Mexikóig számos országból érkezett pályázat, de nem mindenki tudta saját maga fizetni az útiköltséget, így néhányan, bár a zsűri alkalmasnak találta őket, mégsem lehettek a zenekar tagjai.
Az együttes nem tudja ugyanis utaztatni a zenészeket, hiszen ebben az évben alig 26 millió forintból gazdálkodhat (Kecskemét városától 20, az NKA-tól 6 milliót kapott). - Ebből biztosítjuk a szállást és az ellátást a zenészeknek, ebből bérelünk hangszereket számukra. Érdi Tamásnak, aki a szólista lesz, a koncertzongorát csak két napra tudjuk kikölcsönözni, pedig jó lenne, ha többet tudnának együtt próbálni. De hát erre nem jut pénz, mint ahogy például arra sem, hogy egységes fellépőruhát készíttessünk a tagoknak - sorolja Farkas Gábor. Pillanatnyilag úgy tűnik, szeptemberben aláírnak egy négyéves támogatói szerződést a várossal, így az évi 20 millió forint már biztosnak tűnik. De úgy véli, a normális működéshez még további 20 millió forintra lenne szükség.
Valószínűleg igaza lehet, sőt nagyon szerényen számolta össze a költségeket, hiszen az európai- és világzenekarok általában ennél jóval nagyobb öszszegből gazdálkodnak. Az 1978 óta működő, 140 fős Európai Unió Ifjúsági Zenekara például (a magyarországi tagtoborzást végző KultúrPont Iroda honlapjának adatai szerint) bevételei 40 százalékát, tavaly 607 500 eurót (170 millió forintot) az Európai Uniótól kapta, a maradékot pedig a tagországok kormányai és magánszponzorok adják össze. Az uniónak ezen- kívül van Ifjúsági Jazz Zenekara, Kórusa, Kamarazenekara és Barokk Zenekara is. A hoszszabb-rövidebb ideje működő, 20-100 fős együttesek büdzséjük 30-50 százalékát, évi
40 500-273 780 eurót kapnak az EU-tól. A tagoknak nem jár tiszteletdíj, de az utazást, a szállást és a képzést ingyen kapják. Mindegyik formációt azért hozták létre, hogy a tehetséges fiatalok neves zenészek, karmesterek vezetésével jobban elmélyedhessenek egy-egy zenei területen, és nemzetközi ismertségre tehessenek szert. A tagságot minden évben újra meg kell pályázni, a kiválasztottak aztán néhány hetet, esetleg hónapot próbálnak közösen, majd koncerteket adnak.
A nemzetközi kulturális együttműködést, a megbékélést hivatott segíteni az egyébként az előző zenekarokhoz hasonlóan működő Ifjú Zenebarátok Világzenekara, illetve a Leonard Bernstein nevével fémjelzett Nemzetek Filharmonikus Zenekara - azzal a különbséggel, hogy ezek Európán kívüli országokból is várják a tagokat.
Léteznek aztán olyan nemzetközi együttesek is, amelyek nem hivatásos zenészekből állnak: például nemrég adott koncertet a Zeneakadémián az Európai Orvoszenekar, amelyet két éve egy magyar származású, ausztrál-angol plasztikai sebész, Miki Pohl alapított. Ennek olyan orvosok a tagjai, akik egyben amatőr zenészek. Évi két koncertet adnak, egyet a kontinensen, egyet Londonban, a bevételt pedig jótékony célra, kórházak támogatására fordítják.
