Ha a most elfogadott kiigazító intézkedések csomagja az Alkotmánybíróság (AB) elé kerül, egyes elemei kapcsán rezeghet a léc - mondta érdeklődésünkre Lövétei István alkotmányjogász. A szakértő emlékeztetett arra, hogy a Bokros-csomag keretében hasonló megszorító, korlátozó, egyes jogokat megvonó intézkedéseket fogadott el a parlament, és az AB azok egy részét megsemmisíttette. Az indok egyebek mellett az volt, hogy a törvények hatálybalépését túl gyorsnak, az intézkedések egy részét pedig túl radikálisnak találták.

A héten elfogadott törvénycsomag miatt csak az utóbbi napok bejelentései alapján az Alkotmánybírósághoz fordul a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a Magyar Bankszövetség, a Levegő Munkacsoport. A Fidesz-frakció vezetője jelezte, hogy a jogszabályokat szakértőik vizsgálják, és indokolt esetben maguk is az Alkotmánybírósághoz fordulnak, de Pokorni Zoltán, a párt alelnöke már közölte, az oktatási törvénymódosításokat hét tételben is alkotmánysértőnek tartják.

A kereskedelmi és iparkamara szerint a vélelmezett bevételen alapuló elvárt adó, illetve a minimálbér kétszerese után előírt - ugyancsak feltételezett fiktív jövedelemhez kapcsolódó - járulékfizetési kötelezettség nem alkotmányos. A VOSZ ugyanezt a két rendelkezést támadja.

A Magyar Bankszövetség nem az Alkotmánybírósághoz, hanem a köztársasági elnökhöz fordult, akit levélben kér, hogy a hétfőn elfogadott adótörvények három pontjával kapcsolatban kérjen előzetes alkotmányossági kontrollt - tudatta ifj. Nyers Rezső főtitkár. Elfogadhatatlannak tartják, hogy az állam a kamattámogatásra vessen ki járadékot, annak szeptemberi bevezetésére pedig képtelenek felkészülni. Kifogásolják emellett, hogy az év utolsó négy hónapjában az új szolidaritási adóval együtt kell fizetniük a korábban megállapított bankadót.

A Levegő Munkacsoport a különadót, a kamattámogatások után fizetendő járadékot, a házipénztáradót, valamint a törvénycsomag előterjesztésének módját és tartalmát sérelmezi. Ők is az államfőt kérik az aláírás megtagadására.

Lövétei szerint valóban az egyik legfontosabb kérdés, hogyan dönt a köztársasági elnök. Emlékeztetőül: Sólyom - az AB akkori elnökeként - részt vett a Bokros-csomag alkotmányossági felülvizsgálatában, s annak több pontját is hatályon kívül helyezték. Az alkotmányjogász szerint ebből azonban nem következik az, hogy most nem ír alá; az elnöknek időközben módosult az álláspontja például a kinevezési jogkörök gyakorlása kapcsán is, amint azt a mostani gyakorlat mutatja.

A Bokros-csomag részleges elutasítása óta több tekintetben változott az AB gyakorlata - hangsúlyozta Hack Péter. Az alkotmányjogász álláspontja egyébként az, hogy a gazdálkodó szervezetek alkotmányos jogai csak igen szűk körben értelmezhetők. Kérdéses ugyanis, hogy tekinthető-e ilyen alapjognak a gazdasági környezet kiszámíthatósága, a költségvetési év tervezhetősége. Az AB-nak a beadványok kapcsán elsősorban erre kell válaszolnia, s azt Hack sem zárja ki, hogy a kiigazító csomag egyes rendelkezéseit megsemmisíthetik.