Az a tapasztalatunk, hogy az Európai Bizottság országjelentései figyelembe veszik ugyan az ember- és kisebbségi jogi szempontokat, de nem eléggé - mondja Omer Fisher, példaként hozva fel az EU-tagjelölt Horvátországot. "Amíg Ante Gotovina tábornok Hágába juttatásáról volt szó, addig ez a kérdés reflektorfényben volt. Most viszont már elsikkad, hogy miként működik a horvát igazságszolgáltatás." Pedig ez annál is fontosabb - teszi hozzá a nemzetközi emberjogi szervezet Balkán-kutatója -, mivel a hágai Nemzetközi Törvényszék lassan befejezi munkáját, így a délszláv háborús bűnök utáni felelősségre vonás a balkáni országok igazságszolgáltatását terheli meg. Az viszont kérdéses, megvan-e ezeknek az ehhez szükséges kapacitásuk.

Az AI elvei közé tartozik, hogy nem rangsorolja a vizsgált országokat emberjogi teljesítményük alapján, s a rendezés politikai módozatait illetően - pl. Koszovó jövője - is semleges marad. Ugyanakkor kérdésünkre a londoni szakértő azt mondja: az egész Nyugat-Balkánra jellemző általános probléma a romák kirekesztése, ami annál is könnyebb, mivel nincsen anyaországuk, amelyre támaszkodhatnának.

- Az etnikai türelmetlenség légköre jellemzi a Vajdaságot; időnként erőszakcselekmények fordulnak elő a magyarok kárára is - állítja Fisher, s a szerbiai tartomány helyzete ennyiben hasonlít Koszovóéhoz, hiszen "a tavaszi zavargások ott is etnikumok közötti erőszakkal jártak együtt, s nem feltétlenül vonják felelősségre a bűnösöket". Ami az uniós tagjelölt, de a csatlakozási tárgyalásokat még meg nem kezdett Macedóniát illeti, a macedón-albán konfliktus ún. eltűntjei esetében a vizsgálatok rendre eredménytelenek, ha az áldozat albán nemzetiségű, továbbá különösen súlyos a romák helyzete.

Mind Macedónia, mind Bosznia sáros továbbá (esetlegesen Albániával és Horvátországgal együtt) a CIA-járatok ügyében, a nemzetközi jogot megkerülő fogolyszállítások elősegítésében. A szarajevói kormány - egyedüliként - meg is hajolt a terhelő bizonyítékok előtt, elismerve, hogy elősegítette hat algériai továbbszállítását.