A többelemű minimálbért az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodás alapján januártól vezették be, az első fél évben azonban csak ajánlás volt a cégek számára, hogy a szakmunkásképzettséget igénylő munkakörökben dolgozóknak legkevesebb havi bruttó 68700 forintot fizessenek. Július elsejétől viszont már kötelező kifizetni a szakképzett dolgozóknak az úgynevezett szakmunkás garantált legkisebb bért. Az intézkedés becslések szerint több mint 380 ezer embert érint, az azonban majd az augusztus eleji fizetéseknél derül ki, hogy valamennyien megkapják-e magasabb összegű járandóságukat.

Az viszont, hogy több ágazatban intenzív tárgyalások folynak a munkaadók és a szakszervezetek között a 68 700 forintnál alacsonyabb összegről szóló fizetésekről, jelzi, hogy sok vállalkozásnál nincs elkülönített tartalék az emelt összeg kifizetésére. A könnyűipari cégeknél attól tartanak, hogy munkahelyeket kell bezárni, ha végül mégis ki kell fizetni a szakképzetteknek az őket megillető bért. Tomor János, a Magyar Ruhagyártók Egyesületének elnöke szerint az iparágban foglalkoztatottak körülbelül 60 százaléka szakmunkás. (A bőr-, szőrme-, cipő-, textil- és ruhaipari üzemekben 90 ezren dolgoznak.) A multinacionális cégekkel kapcsolatot tartóknál kevésbé okoz gondot a magasabb bér kifizetése, az ágazatban azonban rendkívül sok a kisvállalkozás, amely a fennmaradásért küzd. (A könnyűiparban a fizikai munkások átlagkeresete nettó 58 800 forint volt.) Az OÉT-megállapodást - más egyezség hiányában - viszont érvényesnek kell tekinteni, ami azt vetíti előre, hogy a helyzet tovább súlyosbodik - szögezte le Tomor János. Hozzátette: az egyesületnél azt vizsgálják, milyen juttatásokra válthatnák át a bér egy részét, amivel a munkaadó is, a dolgozó is jobban jár. Ilyen lehet az étkezési utalvány, ezt ugyanis ma az ágazatban dolgozók alig 20 százaléka kapja.

A kereskedelemben mintegy 200 ezer dolgozót érint a szakmunkás-minimálbér, jellemzően azonban a multikat nem foglalkoztatja a kötelező bérminimum bevezetése, mert alkalmazottaiknak ennél ők most is nagyobb fizetést adnak. Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke ugyanakkor elmondta, hogy például a többnyire vidéken működő áfész-boltokban nem tudják megadni az eladóknak és a pénztárosoknak a 68 700 forintos szakmai bérminimumot. Pedig az itt dolgozók 90 százaléka szakképzett, és nehéz lesz megmagyarázni nekik, hogy járandóságuknak miért csak a töredékét viszik haza. Erre egyébként csak az átminősítésükkel lenne mód, de ez szabálytalan volna. Ezért a kereskedelmi szövetségekkel folyamatosan tárgyalnak az esetleges kisebb összegű, a kollektív szerződésben rögzített szakmunkás-minimálbérről. A szakszervezet azonban ezt ellentételezéshez köti. Sáling cserébe elképzelhetőnek tartaná a nyitva tartás rendjének megváltoztatását, vagyis azt, hogy az üzletek a jelenleginél rövidebb ideig fogadnák a vásárlókat. A multik azonban ezt versenyhelyzetre hivatkozva nem fogadják el.

A munkaadói szervezetek nevében Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének alelnöke már indítványozta is, hogy a kormány 2007. január 1-jétől függessze fel a középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozókat megillető garantált bérminimumot. Utalt arra, hogy az OÉT-ben született megállapodást "jóhiszeműen" írták alá, viszont a Gyurcsány-csomag kihatásai miatt nem tudják vállalni a szakmunkás-minimálbér kifizetését. "Arra vállaltunk kötelezettséget, hogy évente felülvizsgáljuk az egyezséget. A körülmények alakulása miatt tegyük ezt meg" - javasolta.