Az eddigi 812 mellé újabb helyként vették fel szerdán a listára a kolumbiai Malpelo szigetet különlegesen gazdag és egyedi faunájáért és flórájáért. Hasonló okból került fel a listára a Botteni-öbölben lévő, 5600 kisebb szigetből álló finn Kvarken szigetcsoport. A lista új szereplői között vannak tanzániai, malawi, szenegáli és gambiai őskori kőszobrok és -építmények is, s felkerült az etiópiai Harar Jugol város is, mint különféle kultúrák keveredésének ékes és érdekes példája. Mauritiusnak is van szerda óta világörökség részét képező helye, Port Louis nevű kikötővárosa kapott helyet a listán. Mexikó Algave tájegysége is szerdán kapta meg ezt a kitüntető címet.

A világörökség-bizottság a tagállamoktól érkező javaslatokról dönt évente. A testület a tagállamok hat-hat évre megválasztott 21 képviselőjéből áll, akik azt vizsgálják, hogy a javasolt helyek megfelelnek-e a bizottság 1972-es létrehozásakor rögzített kritériumoknak. Ezek közé tartozik hogy az adott hely a maga nemében egyedülálló legyen, s hogy a javasolt kulturális emlékhely vagy műemlék történelmileg hiteles (valódi) legyen. A javaslathoz mindig mellékelni kell az adott hely megőrzésének tervét, s a bizottság e terveket is vizsgálja és minősíti.

A testület most zajló 30. ülésszaka július 16-ig tart, a hátralévő napokon további helyek is felkerülhetnek még a listára. A világörökség-lista célja a világ kivételes kulturális és természeti értékeinek védelme. Jelenleg 137 országban 812 helyszín minősül a világörökség részének.

(MTI)