Molnár Csabát a hivatali visszaélés és az államtitoksértés ügyében bűncselekmény hiányában, a vesztegetés vádpontjában bizonyítottság hiányában mentették fel. Az ítélet az államtitoksértés vonatkozásában jogerőssé vált, azt az ügyész is tudomásul vette. A vesztegetéssel és a hivatali visszaéléssel kapcsolatos vádpontok tekintetében viszont az ügyészi fellebbezés miatt nem emelkedett jogerőre az ítélet, azt a Nógrád Megyei Bíróság a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség útján továbbítja az ítélőtáblára.

Molnár Csabát már másodszor mentette fel a bíróság az ellene folyó büntetőperben. A Fővárosi Bíróság bűncselekmény hiányában tavaly januárban meghozott felmentő ítéletét azonban hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla 2005 októberében, és új, elsőfokú eljárás lefolytatását rendelte el a Nógrád Megyei Bíróságon. A bíróság megállapítása szerint az államtitoksértés nem valósult meg. A bíró kimondta azt is: nem bizonyított a hivatali visszaélés, de ha bizonyított lenne, akkor sem valósult volna meg bűncselekmény.

A vesztegetés ügyében az a bíróság álláspontja, hogy nem vált bizonyíthatóvá, hogy a másod- és harmadrendű vádlottként szereplő két pénzváltó cégük ügyében egy banknál közbenjárásra kérte volna Molnár Csabát, tehát az sem, hogy őt hivatalos minőségében keresték meg.

A két pénzváltót is felmentette szerdán a bíróság, szintén bizonyítottság hiányában, az ítélet az ügyészi fellebbezés miatt nem jogerős. A bíró az ítélet indoklásában kitért rá, hogy többszörös jogértelmezési vita alakult ki a titkos lehallgatások jegyzőkönyveinek felhasználásáról. Kijelentette: a törvény kizárja, és korábban is kizárta az ügyész által megjelölt hangfelvételek és kivonatok felhasználását, ennek több feltétele is hiányzik.

Vádat emelt az ügyészség a MeH volt helyettes államtitkára ellen

Vádat emelt az ügyészség Kodela László, a MeH egykori humánpolitikai helyettes államtitkára ellen vesztegetést színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedés és az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette miatt - közölte a Tv2 Tények című hírműsora.

Az ügyészség a két vádpont közül az elsőben azzal vádolja Kodela Lászlót, hogy ígéretet tett Kulcsár Attilának, elintézi neki, hogy a K and H Equities Rt. által a 2002 márciusa után tett, pénzmosásgyanúra utaló bejelentések ügyében ne induljon rendőrségi eljárás.

A távirati iroda más forrásból úgy értesült, hogy a hatóság a vádiratában azt is rögzíti, a vádlott később telefonon tájékoztatta Kulcsárt: hivatalos értesítést fog kapni arról, hogy a bejelentések kapcsán nem indul rendőrségi eljárás. Ezután azt közölte: az ügyintézés ára ötmillió forint.

Az ügyészek szerint amikor megérkezett a rendőrségről a hivatalos levél, hogy bűncselekményre utaló nyomot nem találtak, Kulcsár egy találkozó során ki is fizette a kért összeget Kodelának.

A másik vádpontban azzal vádolják a volt helyettes államtitkárt, hogy mintegy 18 millió forintos bevétel-kiesést okozott az államnak.

A vádirat utal arra, hogy Kodela László Kulcsár Attila ügyfeleként 33 millió forintot fektetett be a K and H Equities Rt.-nél, illetve annak jogelődjénél.   

Kulcsár Attila ezt követően valótlan tartalmú portfólió-kimutatásokat adott át a vádlott részére, azt a látszatot keltve, hogy a befektetés nyereséges. Később azonban figyelmeztette Kodelát, hogy szabálytalan tevékenysége miatt a befektetése valójában veszteséges, ezért azt tanácsolta, hogy ügyfele vegye ki a pénzét a brókercégből. Kulcsár ígéretet tett arra, hogy a beígért hozamokat kártalanításként készpénzben ki fogja fizetni Kodelának. Később 46 millió forintnak megfelelő valutát adott át Kulcsár Kodelának, aki azonban ezt a bevételt nem szerepeltette az adóbevallásában.

A vádirat kitér arra, hogy az APEH az általa lefolytatott ellenőrzési eljárás után - melyben a vádlott 2000 és 2003 között benyújtott adóbevallásait vizsgálták - mintegy 18 millió forint adókülönbözet megfizetésére kötelezte Kodela Lászlót.

Kodela László 2002 májusát követően egy évig volt a Miniszterelnöki Hivatal humánpolitikai helyettes államtitkára.

(forás: MTI)

Molnár Csaba