Az amerikai statisztikai hivatal "népesedési órája" szerint már több mint 299 millió lakosa van az Egyesült Államoknak. Az USA népessége feltehetően októberben éri el a 300 milliót. A tízévenkénti hivatalos népszámlálás csak 2010-ben esedékes, de az 1990 és 2000 közötti adatok azt mutatják, hogy a lélekszám 13,2 százalékkal, 249 millióról 281 millióra nőtt. A demográfusok szerint a növekedés felét a spanyol anyanyelvű családok és a friss latin-amerikai bevándorlók teszik ki.

Az Amerikában latínónak nevezett latin-amerikai származásúakról először 1970-ben készült felmérés. Akkor 9,6 millióan voltak, azaz arányuk nem egészen öt százalékot tett ki. A 2004-es részleges népszámlálás szerint ők most az összlakosság 14,1 százalékát jelentik. A latínók már a legnagyobb kisebbséget alkotják: két éve 41 millióan voltak, szemben az afrikai származásúak 37,5 milliójával.

A fehér, angolszász lakosság aránya már csak kétharmad, és gyors ütemben csökken. Viszonylag új jelenség a külföldön születettek minden képzeletet felülmúló beáramlása. Harminchatmillió, azaz minden nyolcadik amerikai másutt látta meg a napvilágot - 1967-ben kevesebb mint tízmillió bevándorlót tartottak nyilván, s akkor csak minden huszadik amerikai született külföldön. New York lakosságának 40 százaléka nem született amerikai.

Miközben a törvényhozás két háza és a Fehér Ház a bevándorlást szabályozó új törvényen huzakodik, a főváros hatóságai jelképes gesztusra készülnek. Washingtonban és környékén annyira megnőtt a spanyol ajkúak aránya, hogy a metróban már kétnyelvű táblák és jegykiadó automaták elhelyezését fontolgatják. A kongresszus nemrégiben az Egyesült Államok "nemzeti" nyelvévé nyilvánította az angolt, és megfigyelők már akkor is felfigyeltek rá, hogy a honatyák elkerülték a "hivatalos nyelv" kifejezést.