Schaus a Népszabadságnak Párizsban adott interjújában elismerte, hogy már öt-hat éve "köröztek" Budapesten. Az eredetileg kiszemelt Váci utca mégsem felelt meg az igényeiknek, végül az Andrássy útra esett a választásuk. - Igaz, ez a környék ma még nem egy luxuskereskedelmi övezet, de hosszú távon rendkívüli lehetőségeket rejt, ahogy a magyar piacban és az itteni vásárlóerőben is látjuk a potenciált. Magyarország öt-tíz éven belül kiváló üzlet lehet - mondta a luxemburgi származású vezető.

A cégalapító Louis Vuitton 1858-ban mutatta be a modern kori utazás egyik jelképének számító, fémsarkokkal és fogókkal erősített vászon utazóládáját. E termék különböző változatai jelenleg is megtalálhatóak a kínálatban, amely legfelső (ár)kategóriás táskákkal, férfi és nő ruházati cikkekkel, órákkal, ékszerekkel bővült. A faszerkezetű utazóbőröndöket a mai napig a Párizs északi részén fekvő asnieres-i manufaktúrában gyártják. Itt készülnek az 5-150 ezer eurós (1,5-40 millió forintos) ársávban mozgó egyedi megrendelések is: például a híres divattervező, Karl Lagerfeld iPod-gyűjteményét szállító utazóláda.

A globalizációval ugyan egyre többen engedhetik meg maguknak a korábban szűk körnek fenntartott termékeket, Schaus mégsem szereti a "luxus demokratizálódása" kifejezést. Kínával, Indiával hatalmas piacok nyílnak meg, de a Louis Vuitton továbbra sem az átlagemberek márkája. A termékeket még drágább anyagokból készítik, s közben szélesítik a kínálatot. Az utóbbinak persze vannak határai: a napszemüveg vagy a gyerekcipő belefér, a lap-top viszont nem.

A hamisítás a kezdetektől kíséri a Louis Vuittont, a bőröndös cég 1896-ban a kor "termékkalózai" ellen vezette be az azóta kultuszstátust elért monogramos szövetet. Ma is fő célpontnak számítanak: az EU-ban lefoglalt luxuskiegészítők közel húsz százaléka LV-hamisítvány. A mintegy 250 fős, jogászokból, nyomozókból, szakértőkből álló csapatuk bevetése mellett más luxusnagyágyúkkal összefogva próbálják megértetni az emberekkel: koppintást venni nem "okos vásárlás". A kormányok felismerték, hogy a hamisítás - a kábítószer-kereskedelemhez hasonlóan - azt az illegális gazdaságot gyarapítja, amiből a nemzetközi terroristacsoportokat is finanszírozzák. Nyugat-Európában pedig teret nyer az a felfogás, hogy nemcsak a "gyártókat", hanem a fogyasztókat is célba kell venni. Franciaországban az eredeti LV-árak két-háromszorosát kitevő bírságra ítéltek olyanokat, akik húsz-negyven euróért vettek az utcán jó üzletnek tetsző koppintásokat.