Gyönge földek, szigorú előírások
- Egész életemben a saját eszem szerint gazdálkodtam, most meg mindenbe beleszólnak - összegzi az uniós pályázatokkal kapcsolatos tapasztalatait a botpaládi határban gazdálkodó Dobos Endre. A magyar-ukrán határ melletti kis falu szélén zabot, silókukoricát és tritikálét termelő, szarvasmarhákat tenyésztő gazda két évvel ezelőtt harminc hektár földjéből húszra igényelte és nyerte el a kedvezőtlen adottságú területek (KAT) művelésben tartását segítő kompenzációt. Évente több mint 400 ezer forintot kap azért, mert vállalta, hogy gyenge termőképességű földjén betartja a termelésre vonatkozó uniós környezetvédelmi elvárásokat, a vetésforgót, a föld használatáról rendszeresen egyeztet a falugazdásszal. Emellett fogadja az ellenőröket, akik meg akarnak győződni arról: valóban úgy gazdálkodik-e, ahogy azt vállalta.
Dobos Endre azt mondja: jól jön a támogatás, bár úgy érzi, most nem egészen a maga ura. Elismeri viszont: a pályázat nélkül kevesebb pénze volna.
Mintegy négyszáz gazdálkodó kapta meg 2004-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a hektáronként évi 85,90 eurós hozzájárulást. A támogatott termelők tábora egy évvel később további 26-tal gyarapodott. A két év közötti nagyságrendbeli eltérés abból adódik, hogy azok többsége, akik megfeleltek a kiírás feltételeinek, már az első támogatási évben bekapcsolódtak a programba. A tendencia más térségekben is hasonló: Bács-Kiskun megyében például 2004-ben több mint kétezren pályáztak, tavaly százötvennél kevesebben.
- Sokaknak segítség, de nem mindenkinek éri meg bekapcsolódni a KAT-programba: előfordulhat, hogy a kötöttségekkel járó kiadásnövekedés nagyobb lehet, mint a megnyerhető támogatás - jelenti ki Hajdu Sándor, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Bács-Kiskun megyei kirendeltségvezetője. Magyarázatként hozzáteszi: a támogatott területeken nem lehet például búzát termelni, így azok a termelők, akik a kenyérgabonára szakosodva fejlesztették gazdaságukat és vásároltak gépeket, valószínűleg nem fognak váltani. A támogatási összeg kevés ahhoz, hogy a drága, gyakran hitelből vett kombájnokat más típusú gépekre cseréljék.
A támogatás elnyerése szempontjából nem mindegy, hogy a gyenge termőképességű birtok hol van.
- Rossz ez a föld, de a hivatal számára mégsem eléggé - mondja egy debreceni juhtenyésztő, aki neve elhallgatását kérve arról számol be: amíg az egyik legelőjére megkaphatta a hozzájárulást, addig egy másik, hasonló adottságú területre nem.
- Az EU-csatlakozás előtt a területalapú támogatást a földek aranykorona-értéke szerint ítélték meg. A kedvezőtlen adottságú földekre adható dotációnál most már nemcsak a föld minősége számít, hanem azt is nézik, hogy a birtok melyik településhez tartozik, ott milyen a népsűrűség, vagy mennyire csökkent a lakosságszám az utóbbi időszakban. Két ugyanolyan méretű és termőképességű földdarabra az egyik falu határában kapható kiegészítő támogatás, a másik község mellett nem - magyarázza a debreceni gazdálkodó.
A Hajdú-Bihar megyei tapasztalatokat alátámasztja Baranyai Sándor, a Somogy megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal vezetője is, aki arról tájékoztat: a megyében mindössze tizenhárom község szerepel azon a listán, amely a KAT-programban támogatható blokkokat, parcellákat tartalmazza. A dél-dunántúli régióban tavaly - Baranya, Tolna és Somogy megyékből összesen - alig mintegy félszáz termelő pályázott új belépőként a KAT-programra. A tapasztalatok szerint elsősorban a gyepterületeken gazdálkodóknak éri meg bekapcsolódni, valamint azoknak, akik a megtermelt takarmánynövényeket fel tudják etetni az állataikkal.
A Balatontól negyven kilométerre délre gazdálkodó Osztopáni-Bodrogi Agrárszövetkezet két éve 1300 hektáros területéből mintegy 40 hektárra igényelt KAT-támogatást - tájékoztat Kiss György, a szövetkezet elnöke. Amíg a társaság korábban leginkább kukoricát termesztett, a pályázatba bevont területekre utóbb főképpen rozsot és más gabonaféléket vetettek. Mindez ugyanakkor azzal járt, hogy a pályázat által nem érintett földeken is változtatni kellett a termelési gyakorlaton, hogy a környezetvédelmi előírásokat betarthassák, és az elvárt vetésforgót meg tudják valósítani.
- Korábban egyszerűbb volt az életünk, viszont ha boldogulni akarunk, alkalmazkodnunk kell az előírásokhoz - fogalmaz Kiss György. - Régebben is voltak elvárások. Most legalább fizetnek a betartásukért.
l A területileg illetékes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalba július 31-ig nyújthatják be a kérelmeiket a kedvezőtlen adottságú területnek (KAT) számító birtokon gazdálkodók. A pályázatot csak úgy érdemes beadni, ha a gazdálkodó tájékozódott arról, hogy földterülete olyan térségben fekszik, amely megfelel a kiírás feltételeinek. A program révén azok juthatnak támogatáshoz, akiknek a birtokuk olyan térségben található, ahol a mezőgazdasági tevékenységből élő lakosság lélekszámának csökkenése miatt fennáll az elnéptelenedés, annak következményeként pedig a táj elhagyatottá válásának veszélye. A földek besorolása szerint két támogatási kategória létezik: az egyik esetében hektáronként 10,94,
a másikéban hektáronként 85,90 euró támogatás kapható. A kiutalható összeg függ a terület nagyságától is: az 1 és 50 hektár közötti területen gazdálkodóknak a teljes összeget kifizetik, 51 és 100 hektár között 90 százalék, 101 és 300 hektár között 80 százalék, 301 és 500 hektár között 70 százalék, afelett pedig a támogatási összeg fele jár a föld használójának. A dotációt öt éven át folyósítják. A jóváhagyott kérelemmel rendelkezők a kifizetést tavasszal, a területalapú támogatással egyszerre igényelhetik.
