Kormánypárti többséggel, "csont nélkül" elfogadta tegnap az Országgyűlés a kiigazító csomag adózást érintő módosításait, illetve a költségvetési egyensúly javítását célzó különadóról, valamint a házipénztár-adóról szóló törvényeket. A pénzügyi tárca az utolsó pillanatban is mintegy ötven ponton nyúlt bele a múlt héten már némileg átírt jogszabályokba. Az utolsó pillanatban beküldött módosítások zöme valójában csak pontosító, illetve technikai jellegű volt. A kevés érdemi változás egyike, hogy az APEH külön kérés nélkül, automatikusan megküldi majd az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyeletnek a munkaügyi ellenőrzéshez szükséges adatokat.

Veres János pénzügyminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón kijelentette: nem lesz őszi adócsomag, az új adószabályok tehát az idén már nem változnak, legfeljebb az ingatlanadó 2008. január elsejétől tervezett bevezetése kapcsán képzelhető el érdemi módosítás.

A szeptember elsejétől érvényes adórendszert továbbra is meghatározza a középső áfa-kulcs 15-ről 20 százalékra történő emelése, ami egyebek mellett a gáz, a távhőszolgáltatás, a víz, a tömegközlekedés és az élelmiszerek árában lesz érzékelhető. A gázár az áfaváltozásoktól függetlenül is emelkedik augusztus elsejével, átlagosan 27 százalékkal. Emellett változik a gázfogyasztáshoz kötődő támogatási rendszer: a 3000 köbméternél többet fogyasztók esetében megszűnik a támogatás, 1500 és 3000 köbméter között elhanyagolható az emelés mértéke, ez alatt pedig köbméterenként 10 forinttal nő az állami hozzájárulás.

Szintén a lakosságot érinti a munkáltatói járulék 2,5 százalékpontos emelése, amit január elsejével további egy százalékpontos növelés követ. A járulékteher jelentősebb emelkedésével nézhetnek szembe a ma a minimálbér után járulékot fizető vállalkozók, számukra ugyanis szeptember elsejétől havi 125, januártól havi 131 ezer fontos minimális járulékalapot ír elő az új szabályozás. Ez a havi mintegy 30 ezer forintos járulékkiadás megduplázódását jelenti. Kivéve, ha a vállalkozó, illetve munkáltató bejelenti az APEH-nek, hogy ennél kisebb a jövedelme. Ezzel a lépéssel persze az adóellenőrök figyelmét keltheti fel. A járulékalap emelése mellett érzékenyen érinti az evás vállalkozókat, hogy 15-ről 25 százalékra nő az evakulcs. A megtakarítások várható hozamát csökkentheti a szeptembertől bevezetendő 20 százalékos kamat- és tőzsdei árfolyam-nyereségadó (mentességet a hoszszú távú élet- és nyugdíjbiztosítások hozama élvez).

Az szja-tábla jövőre a tavaly elfogadott adóprogramnak megfelelően változik, vagyis a 18, illetve 36 százalékkal adózó jövedelmek közti sávhatár évi 1,55-ről 1,7 millió forintra nő. A természetbeni juttatások most 44 százalékos adója viszont már az idén szeptembertől 54 százalékra ugrik, s adóköteles lesz a céges telefonok magáncélú használata is. Az adómentes juttatások terén a módosítások nyomán némileg enyhült a kabinet szigora: az önkéntes pénztári befizetés így a minimálbér korábban tervezett 20 százaléka helyett annak 50 százalékáig lesz adómentesen adható, és az üdülési csekkek felhasználhatósága sem szűkül a tervezett mértékben.

Jelentősen megnyirbálja az adócsomag az szja-kedvezményeket: januártól megszűnik a lakáscélú hitel adókedvezménye, a Sulinet-, a felnőttképzési és a szellemi alkotás után járó kedvezmény, valamint a megmaradó könnyítéseket évi 3,4 millió forintos jövedelem felett csak részben, 3,9 milliós jövedelem felett pedig egyáltalán nem lehet majd igénybe venni.

Érzékenyen érinti az autótulajdonosok pénztárcáját a gépjárműadó új rendszere. A súly- helyett ugyanis teljesítményalapú adóztatás lesz, ami a nagy teljesítményű autók és motorok esetében két- vagy akár négyszeres adóterhet is jelenthet.

Új adónemként jelenik meg a vállalkozások esetében a nyereségalapra vetített négyszázalékos különadó. Az évente több mint 6,05 milliós jövedelemmel rendelkező magánszemélyeknek január elsejétől kell majd a 6,05 millió forint feletti jövedelem után fizetniük. A vállalkozásokban bennragadt házipénztár állományát pedig 20 százalékos adóval sújtja az új szabályozás. A veszteséges vállalkozók (az újonnan indulók és a tartós forgalomcsökkenést elszenvedők kivételével) az elvárt minimumadóval járulnak hozzá a költségvetési pluszbevételekhez.

Veres János