Az Európai Bíróság dönthet az iparűzési adóról
A korábbi tervekkel ellentétben, nem szüntetné meg a kormány 2007 végén az iparűzési adót, a Legfelsőbb Bíróságnak (LB) viszont - több, ilyen ügyben kezdeményezett per kapcsán - az Európai Közösségek Bíróságához kell fordulnia. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy az évente mintegy 350 milliárdos bevételt jelentő adó kivetése ellentétes az uniós joggal, mert egy közösségi irányelv szerint az áfa mellett más, forgalmi típusú adó nem szedhető. Az érintett vállalkozások az iparűzési adó eltörlése érdekében eddig több mint kétszáz bírósági keresetet nyújtottak be, és 47, a beadványt elutasító ítélet miatt már rendkívüli perorvoslatot is kezdeményeztek az LB-nél.
A hasonló jellegű olasz regionális adó kapcsán az európai bíróság főtanácsnoka indítványt terjesztett elő, amely szerint az sérti az uniós jogot. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság korábbi, hasonló jellegű kérdésére viszont nem adtak érdemi választ, mert ott a helyi adó jogszerűségét vitató keresetek az uniós csatlakozás előtti időszakra vonatkoztak.
Lomnici Zoltán főbíró lapunk kérdésére elmondta: a bíróságok az iparűzési adó ügyében eltérő ítéleteket hoztak, és ennek oka valószínűleg az, hogy a közösségi jog - a csatlakozási szerződés egyes rendelkezései, illetve a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályai összehangolásáról szóló tanácsi irányelv -és a hatályos magyar szabályozás között ellentmondást észleltek. Így az LB felülvizsgálati kérelmekben eljáró pénzügyi tanácsa, mint az adott ügyekben utolsó magyarországi fórum elnökének kötelessége az Európai Közösségek Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni. Az uniós jog értelmezésére ugyanis kizárólag a luxembourgi bírák jogosultak - hangsúlyozta Lomnici. Ha ezt a legfelsőbb bírói fórum elmulasztaná - tette hozzá -, egy korábbi luxembourgi ítélet alapján akár a magyar állam kártérítési felelőssége is felmerülhetne.
A csatlakozási szerződés egyes pontjaiból kiolvasható, hogy Magyarország átmenetileg, 2007 végéig fenntarthatja a helyi adókat érintő kedvezményeket. Ebből következik a főbíró első kérdése: a derogáció érvényes-e az iparűzési adóra általában is. Ez utóbbi álláspontot erősíti, hogy a Bizottság emiatt nem kezdeményezett szerződésszegési eljárást, ám a végső szót csak az európai bíróság mondhatja ki. Lomnici emellett arra is választ vár, hogy az eladott áruk beszerzési értékével, illetve a közvetített szolgáltatások értékével és az anyagköltséggel csökkentett árbevétel után kivetett magyar iparűzési adó a tanácsi irányelv szerint meg nem engedett forgalmi jellegű adónak minősül-e.
Lomnici - az ügy jelentőségére, elsősorban súlyos költségvetési hatásaira tekintettel - a luxembourgi bíróság soron kívüli döntését kérte. A főbíró szerint így esély van arra, hogy ez előzetes döntéshozatali eljárás egy éven belül befejeződik. Az Európai Közösségek Bíróságának állásfoglalása egyébként kötelező érvényű.
