A rendőrök a gyorshajtásnak elejét vevő, övhasználat-segítő és ittasvezető-kiszűrési akciókat szoktak tartani, a tűzoltók tűzoltógyakorlatra indulnak, a munkaügyi felügyelők feketemunkások után kutatnak. A közös az ezekben az akciókban, hogy előre bejelentik őket. Amit én nem nagyon értek. Miért kell bejelenteni azt, amit az ember a munkájából fakadóan amúgy is elvégez? A közlekedésfelügyeletnek az a dolga, hogy ellenőrizze, alszanak-e négy és fél óránként a sofőrök, a rendőrnek, hogy betartassa a közlekedési szabályokat, a munkaügyesnek, hogy elkapja a feketemunkásokat, a tűzoltónak pedig az, hogy oltsa a tüzet és így tovább.

Na most, én tipikus magyar vagyok. Mindig gyanakszom, és van úgy, hogy a hivatalos közleményeket másként értelmezem. Ha bejelentik, hogy ellenőrzik a sofőröket, abból azt hallom ki: azért csinálják, mert máskor nem szokták. Esetleg ellógják vagy nem törődnek vele, de most valakinek eszébe jutott: jé, ez a dolguk. Hogy a leépítés időszakában nehogy valaki jóvátehetetlen lépésre vetemedjen. Nyomás, fiúk, szóljunk gyorsan a sajtósnak, riassza a híradósokat!

A fordítva gondolás folyamata még egyszerűbb. Amikor bejelentik, hogy akciót kezdenek a parlagfű ellen, abból azt szűröm le, hogy rohadt sok a parlagfű. Ha zéró toleranciát hirdetnek kutyaszarügyben, akkor nyilvánvaló, hogy egyre több Budapesten az anyag, s a hivatalnokok tehetetlenek. Amikor húsrazziára indul a fogyasztóvédelem, azt úgy értem, hogy a simi-sumi üzletek teli vannak romlott hússal. Hallom aztán a hírekben, hogy tényleg sok romlott áru van a piacon.

Ha mindenképp be kell jelenteni, hogy a rendőrök alkoholszondát fújatnak az autósokkal, a közlekedési felügyelet pedig felügyeli a közlekedést, magam is kénytelen vagyok a régi világ hősi tempóját alkalmazni: nem pusztán arról van szó, hogy a munkámat végzem, amikor összeütöm ezt a kicsiny jegyzetet.

Bejelentem: újságcikket alkotok.