Néppárti kollégája, a szintén német Hans-Gert Pöttering viszont úgy véli: „nem szabad megismételni a múltnak az Ausztria esetében elkövetett hibáit, de figyelemmel kell kísérni a fejleményeket”. Így tehát a varsói belpolitika legújabb változását is - Kazimierz Marcinkiewicz kormányfő kényszerű távozását, s Lech Kaczynski államfő ikertestvérének, Jaroslawnak a miniszterelnöki kinevezését.

Túl korai még megmondani, hogyan politizál majd akár otthon, akár Brüsszelben az új lengyel és szlovák kormány - mondták lapunknak döntéshozók az EP-nél mindig jóval óvatosabb Európai Bizottságnál, illetve a tagállamok tanácsánál. A (szélső)jobbra tolódást érzékelve mindamellett hozzátették: míg egy tagjelölt, vagy annál is hátrébb lévő ország esetében nagy az EU mozgástere, tagállam vonatkozásában igen kicsi - de van, aki szerint azért nem jelentéktelen. - Bár a közvetlen eszközeink valóban korlátozottak, ezek az országok azt kockáztatják, hogy elszigetelődnek, s a számukra fontos ügyekben kevéssé tudják majd érvényesíteni az érdekeiket - mondta lapunknak Szent-Iványi István, SZDSZ-es EP-képviselő.

Egy, a tagállamok tanácsában dolgozó diplomata szerint a radikális varsói kormány hivatalba lépése óta a lengyelek visszahúzódtak, alig-alig nyilvánulnak meg fontos ügyben Brüsszelben. Gráf József mezőgazdasági miniszter pedig azt mondta Andrzej Lepperről, az uniós agrártanácsban nemrég debütált lengyel kollégájáról, a populista Önvédelem párt vezetőjéről, hogy brüsszeli antréja mérsékelt, visszafogott volt.

Az EU-tagállamok öt éve kétoldalú alapon hoztak szankciókat Ausztriával szemben, amikor a szélsőséges Jörg Haider koalícióra léphetett a konzervatívokkal. Ám ezek szép lassan kiüresedtek és elhaltak - erre utalt Pöttering is. Silvio Berlusconi olasz kormányában is szerepet kapott a szélsőjobb, s ezt Brüsszelben is kénytelenek voltak tudomásul venni, noha Róma többször kármentésre kényszerült az EU fővárosában az Északi Liga miniszterei miatt. - Ezért sem valószínű, hogy éppen két új EU-tagállam ürügyén vennék most elő megint a szégyenpadot - mondja egy EU-diplomata.

Lengyelországot egy EP-állásfoglalás nemrég elítélte a homófób, illetve idegen-, és zsidóellenes tendenciák miatt, de ennek nincsenek jogkövetkezményei. Egyelőre elvi lehetőségként merül csak fel, hogy az EU-tanács szankciót hozhat az alapvető jogokat megsértő tagállammal szemben.   

Brüsszel