A törvényjavaslatot 195-en támogatták, 148-an szavaztak ellene, egy képviselő tartózkodott. A javaslat elfogadásához 257 igen szavazatra lett volna szükség.

Az alkotmányt módosító javaslat célja az önkormányzati rendszer reformja volt. A javaslat alkotmányi szintre emelte volna a régiót, mint önálló területszervezési egységet, és ezzel megalapozta volna a középszintű közigazgatás átfogó reformját.

MSZP: a Fidesz egyetértése szükséges a régiók létrehozásához

Az MSZP-frakció az ellenzéki pártok támogatását kéri a régióklétrehozásához szükséges alkotmánymódosításhoz - mondta Lendvai Ildikó,az MSZP frakcióvezetője.

Az alkotmánymódosítás olyan önkormányzati változásokat céloz, amelyek egyszerre szolgálják az ország és az önkormányzati rendszer modernizációját - közölte a politikus a kétharmados támogatást igénylő előterjesztésről, amelyről hétfőn délután szavaz az Országgyűlés. Lendvai Ildikó azt mondta: a parlamenti vitából és a benyújtott módosító indítványokból az derült ki, hogy az ellenzék nem fogja támogatni a módosítást, az MSZP-frakció azonban még az utolsó pillanatban is bízik abban, hogy az ellenzéki pártok meggondolják magukat.

Az alkotmánymódosítás a feltétele a választott régiók kialakításának és továbblépés a kistérségek kialakításához - mondta a frakcióvezető. Lendvai Ildikó szerint a módosítás EU-konform közigazgatási rendszert, átláthatóbb fejlesztési döntéshozatalt és jobb szolgáltatásokat hoz létre. "Minden faluban meg akarjuk őrizni a választott önkormányzati testületeket, márpedig e törvény szerint meg akarjuk, akkor a feladatellátás összefogásának és koncentrálásának fő tételeit is meg kell teremtenünk, mert nem fog minden kistelepülésre logopédus és angoltanár jutni". Mint mondta, a régiók létrehozása 11-13 milliárd forint spórolást eredményezne a költségvetésnek. Hozzáfűzte: a módosítást az önkormányzati szövetségek is támogatják.

Lendvai Ildikó szerint a szavazáskor eldől az, hogy az ellenzék szemben a magyar önkormányzati rendszer szereplőivel, és szemben a benyújtott javaslattal, "végképp a maradás oldalára áll-e a haladással szemben". A frakcióvezető szerint az ellenzék saját magával is ellentmondásba kerül, ha nem szavazza meg az alkotmánymódosítást, hiszen az önkormányzati rendszer reformja már a Fidesz-kormány 1998-as programjában is szerepelt. Jauernik István, az MSZP-frakció önkormányzati munkacsoportjának vezetője azt mondta: a javaslatról nem volt érdemi vita, az ellenzék részéről nem volt megfogalmazva semmilyen feltétel.

Hangsúlyozta, hogy a négyévenkénti önkormányzati választások miatt nem lehet bármikor beleavatkozni a rendszerbe, most volt az utolsó pillanat, amikor még meg lehetett volna valamit tenni. Arra kérdésre válaszolva, mi történik akkor, ha nem fogadja el a Ház a törvényjavaslatot, Jauernik István elmondta: meg kell keresni azokat a részeket, amelyeket végig lehet vinni kétharmados támogatás nélkül, pénzügyi ösztönzőkkel, mint ahogyan a kistérségeknél.

A Fidesz nem támogatja

Kovács Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón elhangzottakra reagálva újságíróknak azt mondta: nem támogatják a kormány önkormányzati reformcsomagját, mert előkészítetlennek, kapkodónak, kidolgozatlannak tartják, amely nem hoz igazi megtakarítást. Úgy vélte, ha javaslatot elfogadja az Országgyűlés, akkor a döntési szintek messzebb kerülnek az állampolgároktól. Az ellenzéki képviselő szerint megdőlt az az állítás is, hogy csak régiós szinten lehet uniós pénzeket lehívni.

Kovács Zoltán közölte: egy önkormányzati reformcsomag, amely alkotmánymódosítást is tartalmaz, sokkal hosszabb előkészítést igényel, és azt nem szabadna egy megszorító csomag részeként beterjeszteni a Ház elé.

A polgármesterek és önkormányzati képviselők tiszteletdíjának csökkentésére vonatkozó javaslatról azt mondta: jó lenne, ha a kormány magán kezdené a csökkentést. Kovács Zoltán a fővárosi és a megyei közgyűlések létszámának csökkentésével kapcsolatban megjegyezte: 27 ezer önkormányzati képviselő van, a javaslat mindössze 183 fővel csökkentené a létszámot.

(forrás: MTI)