Mint Nyikolaj Patrusev, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője hétfő délután jelentette Vlagyimir Putyin elnöknek, éjszaka különleges akciót hajtottak végre a Csecsenfölddel szomszédos Ingusföldön, s ennek során megsemmisítették Bászájevet és más banditákat, akik terrorcselekményre készültek, amit arra akartak felhasználni, hogy nyomást fejtsenek ki az orosz vezetőségre a G8-csúcs idején.

Bászájev megsemmisítését külföldi (hírszerzési) műveletek tették lehetővé, elsősorban azokban az országokban, ahol a csecsen terroristák fegyvereket gyűjtöttek - mondta Patrusev.

Bászájev halálát teherautó felrobbanása okozta a nazranyi járásban, a gépkocsin a gerillák fegyvert és robbanóanyagot szállítottak - jelezte Basir Ausev ingus miniszterelnök-helyettes. A KAMAZ teherautó mellett több személyautó volt, ezekben gerillák ültek, köztük Bászájev - mondta Ausev az Interfaxnak, jelezve, hogy a gerillavezért holttestének darabjai, jelesül a robbanás által letépett feje alapján azonosították. Különösen szakálláról lehet őt felismerni és műlábáról - jegyezte meg Ausev, aki szerint a jól előkészített különleges akcióban további öt gerilla lelte halálát, míg a biztonsági erők nem vesztettek embert. Az FSZB központi sajtószolgálata tizenkét gerilla haláláról adott számot Bászájeven kívül.

Putyin kijelentette, hogy Bászájev halála megérdemelt megtorlás a beszlani gyerekekért, a bugyonnovszki áldozatokért, a Moszkvában, valamint más oroszországi régiókban, így Ingusföldön és Csecsenföldön véghezvitt terrorakciókért. Az 1995-ös bugyonnovszki kórházfoglalásban 147, a 2004-es beszlani iskolafoglalásban 331 ártatlan ember, köztük 186 gyerek vesztette életét. Ezeket a véres, tömeges túszejtéseket Bászájev - aki a két csecsenföldi háború csaknem 12 esztendeje során a legismertebb, legbefolyásosabb és legkegyetlenebb gerillavezérré vált - közvetlenül vagy közvetve irányította.

A gerillák döntő csapást szenvedtek, hiszen nincs több, Bászájevhez fogható vezéregyéniségük, aki a szélsőségesek és terroristák jelképe volt - hangsúlyozta Alu Alhanov Kreml-barát csecsen elnök. A csecsenföldi "terrorellenes hadművelet" vezetői tavaly márciusban elérték Aszlan Maszhadov volt csecsen szeparatista elnök megölését, majd ez év májusában utóda, Abdul-Malik Szajdullajev megsemmisítését is. A saría-bíró Szajdullajev helyébe Doku Umarov, kevésbé ismert iszlám szélsőséges gerillaparancsnok lépett.

Csecsenföld erős embere, Ramzan Kadirov sajnálkozásának adott hangot, hogy személyesen nem vett részt Bászájev megsemmisítésében. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy a csecsen hadúr kapcsolatban állt nemzetközi terrorszervezetekkel, köztük az al-Kaidával.

Ahmad Zakajev, a csecsen szeparatisták képviselője Londonból telefonon azt mondta az Eho Moszkvi rádiónak, hogy sem Bászájev, sem Szajdullajev és Maszhadov megölése nem hozhat tartós békét Csecsenföldön. A valaha tisztán politikai konfliktus erőszakba fúlt, s ennek ördögi köréből csak politikai akarattal, Oroszország és Csecsenföld kapcsolatainak kölcsönösen elfogadható meghatározásával lehet kitörni.

A csecsen felkelők egy jelentős internetes portálja is megerősítette Bászájev halálhírét, de azt állítja, hogy a terroristavezér balesetben vesztette életét, nem pedig az orosz biztonsági erők végeztek vele egy "különleges műveletben". A Kavkaz-Center mártírnak nevezi a csecsen lázadóvezért, aki az internetes portál verziója szerint "egy teherautó véletlen felrobbanásában" vesztette életét. Abu Umar, a szakadár csecsen parlament katonai bizottságának tagja kijelentette a Kavkaz-Center szerint, hogy nem volt folyamatban semmiféle különleges akció, "Samil és három másik testvérünk Allah akaratából halt meg".

(MTI)

Samil Baszajev