Nyerési esélyünk van, de nem szabadna totojázni
Az amerikai központot az idén ősszel adják át, de hamarosan elkészül a japán intézmény is. Európa tehát nem késlekedhet, mielőbb dönteni kell, hogy a vén kontinensen hol épül egy hasonló kutatóbázis. Ha nem totojáznánk ennyit, néhány szerencsés körülmény összejátszásának köszönhetően reális lenne az esélyünk arra, hogy ez a tudományos bázis nálunk valósul meg. Az egyik kedvező momentum, hogy az unió deklarált célja: felzárkóztatja az újonnan csatlakozott államokat. A másik, hogy a tíz új tagállam közül hazánkban a legmagasabb színvonalú a neutronkutatás. A harmadik esély, hogy az Európai Spallációs Neutronforrás (ESS) nevű program egyik irányítója a magyar Mezei Ferenc. A neutronforrásokkal kapcsolatos újabb kutatások és módszerek elvi alapjainak nagy részét éppen Mezei Ferenc professzor fektette le.
Mezei professzor tavaly lapunknak azt mondta: amenynyiben egy ország a költségek 30-40 százalékát vállalná, jó eséllyel pályázhatna a berendezésre. Mivel az ESS a kontinens legjobb berendezése lesz, hosszú éveken keresztül oda járnának az anyagkutatók a világ minden tájáról. Európában most 4500-an használnak neutronokat ezen a tudományterületen, de a szám folyamatosan gyarapodik. A világ élvonalát jelentő központ fontos gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő szereppel is bírna, aminek kihatását a nemzeti jövedelemre a svéd tanulmány évi 460 millió euró többletre becsüli.
Az anyagvizsgálat egyik legpontosabb módszere a neutronszórásos elemzés. Különösen az anyagok mágneses tulajdonságainak megfigyelésében nélkülözhetetlen. A kutatók jelenleg kisebb intenzitású forrásokat használnak. Neutronforrás a világ számos pontján működik - a csillebérci kutatóreaktor is ilyen -, de az ESS nem magreaktor segítségével termelne neutront, hanem úgynevezett felaprítással.
A legerősebb ilyen típusú neutronforrás jelenleg Angliában működik. A neutronokat termelő ottani protongyorsító teljesítménye 150 kilowatt. Az amerikai gyorsítóé 1,4 megawatt lesz, a tervezett európaié első lépésben öt megawatt, majd további fejlesztések után 10-15 megawattra is felmehet.
A Magyar Tudományos Akadémia a közelmúltban döntött a program támogatásáról. Debrecen mellett egyébként a zsámbéki Talentis program szervezői is szeretnék megkaparintani ezt a fejlesztést, de utóbbiak esélyét minimálisnak ítélik az ügy ismerői. Ha a kormány támogatná a programot, Debrecen neve a tudományos berkekben hasonló szerepet vívna ki, mint a genfi CERN-központ. (Ö. Z.)